Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Hajdú József: A hagymakereskedő makói zsidóságról

HAJDÚ JÓZSEF A hagymakereskedő makói zsidóságról A makói hagyma, a hagymakertészek, és a hagymakereskedelem sokféle szempontból képezte vizsgálat tárgyát, születtek belőle különböző írásos anyagok: cikkek, tudományos dolgozatok, előadások és vitairatok, de igazán a makói hagymakereskedelemmel foglalkozó zsidók véleménye még nem hangzott el, az ő szempontjukból még nem vizsgálta senki a témát, sem szóban, sem írásban. Pedig tény az, hogy a hagyma értékesítését a századfordulótól kezdve az 1940-es évek elejéig szinte teljesen kezükbe vették, s jórészt nekik köszönhető a makói hagyma hírneve, világpiaci sikere. „Hogy mikor és hogyan került a hagyma Makóra és hogyan honosodott meg, azt már szépen kidolgozták az agrártudósok. De hogyan is lett világhírű, arról senki sem beszél. Magától nem szárnyalt világhírre, az biztos. — A makói zsidó kereskedők emelték szárnyra!" — íija Báron Ferenc, a régi Makóról szóló visszaemlékezésében.

1 A kiváló minőségű hagymát el is kellett adni, nemcsak megtermelni, és ehhez megfelelő szakértelemre, jó összeköttetésekre volt szükség. A magasfokú kereskedelmi képesség vagy készség, a nyelvismeret és az Európára, de bátran mondhatjuk, hogy a világ minden részére kiterjedő összeköttetés a zsidóság sajátja volt. „Azok a cégek, melyek a század első évtizedében már jelentős külföldi piacokat is képesek voltak megszerezni a makói hagyma számára, mind zsidók vállalkozásai voltak." — írja Pelle János.

2 Sikerük titka a vallásukból eredt. A megbízhatóság, a szolidság, a jó minőség volt jellemző az ortodox haszid zsidókra, illetve a neológ (újító) zsidókra is, s ezek az erények mind a hitükből fakadtak. A jiddisen kívül a német nyelvet is jól beszélték, s ismerőseik voltak a nyugati országokban. Ezért fokozatosan kiépítették külföldi kereskedelmi kapcsolataikat, megbízottakat szereztek, akik gondoskodtak a hagyma elhelyezéséről, hacsak valamilyen rossz értékesítési helyzet (krach) nem alakult ki.

3 A hagyma-értékesítés Makón a gazdaság központi kérdése volt. A hagyma termesztésével több mint háromezer hagymakertész foglalkozott, s nekik szinte az életük függött a hagyma eladásától. A makói hagyma kereskedelmét egyes szerzők szerint több mint háromszáz itteni zsidó kereskedő bonyolította le. A makói zsidó családoknak tehát kb. 70%-a alapvetően érdekelt volt a hagymaügyben. A pénzintézetek, a vasút, a posta évi nyeresége is nagyban függött a hagymától, a sikeres piactól. A helyi közigazgatás vezetői — mint igazgatótanácsi tagok a különböző hagymával összefüggő szervezetekben és pénzintézetekben — is érintettek voltak a hagyma jó értékesítésében. A trianoni békeszerződés miatti területvesztés és a közlekedési utak, vasutak átvágása, valamint a bekövetkezett gazdasági válság komolyan korlátozta a hagymakereskedelmet. A piac minőségileg is alacsonyabb igényű lett és ez a hagyma103