József Attila: Kiszombori versesfüzet 1922 (Hasonmás- kiadás). A Makói Múzeum Füzetei 88. (Makó, 1997)

JÓZSEF ATTILA KISZOMBORI VERSESFÜZETÉRŐL - Stoll Béla: József Attila verseinek új időrendje

15: Koldus [Saitos-fiizet] 16: Köntösök 1922. máj. 17. 17: Nagy ajándékok tora 1922. máj. 17. 18: Távol zongora mellett 1922. ápr. 11. 19: Nyári délután a szobában [1922. jún. 20. körül] 20: Csókkérés tavasszal 1922. jún. 23. 21: Szerelmes keserű hazafiság 22: Várlak 23: Nem tudunk élni 24: Juhász Gyulához. Megállapítható, hogy e versek közül egyetlenegy sem fordul elő a kiszombori füzetben. A keltezhető versek két kivétellel 1922 júniusában vagy korábban keletkeztek. Az egyik kivétel a bevezető vers. Ez nyilván a kötet összeállítása után keletkezett. A másik a 15. lapon levő Koldus. E két versen kívül a Napszonett címűt kelteztem 1922 októberére, azon az alapon, hogy ugyanazon a füzetlapon maradt fenn, mint az októberi Koldus. Úgy látszik azonban, hogy ennek ellenére a korábbi kutatóknak van igazuk, akik a verset 1922 júniusára datálták. Szinte teljesen bizonyos, hogy a Szépség koldusa első felében levő hét keltezetlen vers (a kritikai kiadás 78—84. sz. darabjai) szintén júniusi vagy korábbi, s benne volt a Lovas a temetőben c. füzetben. E versek egy csoportjára az irredenta hang jellemző (Bús magyar éneke; Szerelmes keserű hazafiság, Juhász Gyulához), mint a Nem! Nem! Soha! címűre is, mely csak a Lovas a temetőben c. füzetben maradt fenn. Ellenérv lehetne e versek némelyikének ritka versformája és bravúros verselése (Várakozás, Bús magyar éneke). Igen bonyolult versformájú azonban a hitelesen június 23-i Csókkérés tavasszal is; József Attila ekkor már bármilyen versformát jól kezelt. Az elmondottak alapján a költő legkorábbi verseinek új időrendje ez: 1. Keltezett versek a kezdetektől 1922. május 17-ig. (Azonos a kritikai kiadás 1—28. sz. darabjával, kivéve a 26. sz. alatti Hymnus a Borhoz címűt, amelyről fentebb már volt szó.) Ezek a versek tehát új sorszámozással az 1—27. sz. darabok. 2. A Lovas a temetőben anyaga, kiegészítve a Szépség koldusa első felének keltezetlen, feltehetőleg az év első feléből származó darabjaival. Ezek sorrendje nem állapítható meg, mivel — ellentétben a kiszombori versfüzettel — sem a kézirat, sem a nyomtatvány nem időrendben tartalmazza a verseket. Lehetnek közöttük akár 1921-ben írt versek is, vagy — a másik véglet — 1922 júniusából valók is, de ennél nem későbbiek. Feltételeztem, hogy a Lovas a temetőben bevezető versét az anyag összeállítása után írta meg a költő, mint sok más esetben is, s ezért e vers a füzet legkésőbbre keltezhető darabjai közé tehető. (Lásd alább, a mezőhegyesi verseket tárgyaló részben.) 3. Keltezhető darabok 1922 júniusából. — Ez a hónap egyike József Attila életének legkritikusabb, eseményekben leggazdagabb időszakának. Ezért ekkor írt verseit élete krónikájával együtt soroljuk fel. Jún. 10. Fohászkodó ének. Kelte: „Makón, 1922. jún. 10." Jún. 14. Befejeződik a tanítás. Jún. 17. (?) — jún. 19. Mezőhegyesen van bartájánál és osztálytársánál, Kiss Károlynál. Itt sokminden történt. Elszaladt a közeli Battonyára a pópához, hittanjegyért. Itt írta Tavaszi ének c. szerelmes versét. (Kelte: „Mezőhegyes, 1922. jún. 18.") Itt keletkezhetett két, az aratás élményén alapuló verse, az Aratásban és a Munkáshalál. Bartájának, Kiss Károlynak, öt vers gondosan letisztázott másolatát adta aján-