Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)

Az 1696. évi hadjárat - A hetényi csata

A hetényi csata Augusztus 19-én a tüzérséget másodszor is visszaküldték Aradra, és megkezdték az előrenyomulást négy szakaszban délnyugat felé. Még aznap elérték Szilast, majd 20-án Szilas és Hetény között állottak. A választófejedelem úgy értesült, hogy az ellenség még Párdányon túl van, ezért gyors menetben az ottani mocsarakat akarta megszállni, de a törökök helyzeti előnyüket kihasználva megelőzték, és 21-én a mocsarak között tábort vertek. A táborba először a nagyvezír érkezett meg a lovassággal, majd estefelé a szultán a janicsárokkal s a többi gyalogsággal, összesen mintegy 60 000 ember. Még a felvonulás közben mintegy 11—12 ezer török lovas megtámadta a császáriakat, és az ágyúkat próbálta megszerezni, amelyek egy dombon voltak felállítva. Frigyes Ágost hat lovasszázaddal és a Zollern-féle ezreddel ellenük ment, és feltartóztatta őket, amíg a gyalogság is előrenyomult, és az ellenséget visszanyomta.

7

1 Augusztus 22-én a császáriak Párdány közelében a mocsarak védelmében s frissen hányt sáncaik mögött rábbukkantak a törökökre. Frigyes Ágost másnap 3000 lépést visszahúzódott azért, hogy a szultánt kicsalogassa e kedvező állásából. Ám azok a cselt észrevéve alig mozdultak.

7

2 22 A hetényi csata hadműveleti vázlata (1696. augusztus 26.)