Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)

Az 1696. évi hadjárat - A kémszemle - Temesvár ostroma

Augusztus 2-án a császáriak egy mérföldre megközelítették Temesvárt. Az ostromágyúk Billédnél maradtak. Őrizetükre 3 gyalogos zászlóalj és 2 lovasezred maradt vissza gróf Pálffy János altábornagy parancsnoksága alatt.

6

2 Augusztus 3-án a támadók két szakaszban a Bega folyóig meneteltek, közvetlen Temesvár alá. (10. sz. térkép) Ide érkezett meg gróf Rabutin tábornok parancsnoksága alatt a Vaudemont-féle erdélyi hadtest is; 8 lovasezred és egy gyalogos zászlóalj. A keresztény seregek megjelenéséről a temesvári basa azonnal értesíteni akarta a szultánt, de a futár török tisztet a huszárok elfogták.

6

3 Augusztus 4-én Frigyes Ágost, nem messze a palánktól, egy mecset tornyából kémlelte a várat.

6

4 (11. sz. térkép) Közben minden előkészületet megtettek a rohamra. A tervezett támadás azonban elmaradt, mert híre jött, hogy a török Zimonynál hidat vert és egész seregével átkelt a Dunán. A hír hallatára azonnal haditanácsot hívtak össze. A megbeszélésen két nézet csapott össze. Az egyik szerint az ostrom előkészületeit azonnal abba kell hagyni, és az ellenség elé kell menni. A másik szerint folytatni kell mindent tovább, és a szultánt a védelmi állásokban kell bevárni. Analógnak tartották a helyzetet ahhoz, amilyen 1686-ban Buda előtt volt. Firgyes Ágost ugyanazon a véleményen volt, mint annak idején Lotharingiai Károly, vagyis tovább kell folytatni az ostromot, és engedni kell a török felmentő sereg közeledését. Az érvek ellenére a haditanácsban olyan többségi vélemény alakult ki, hogy a tüzérséget vissza kell küldeni Aradra, azután az ellenség elé kell vonulni, le kell győzni, és utána lesz elég idejük a vár megvételére. A fővezér a többségi vélemény értelmében döntött.

6

5 Másnap a sereg elvonult Temesvár alól. A Bega mentén már Szilasig jutottak, amikor megtudták, hogy a hídverésről és a csapatmozgásról kapott hír alaptalan. Erre visszafordultak Temesvár felé.

6

6 Augusztus 8-án gróf Guido Starhemberg altábornagyot két lovasezreddel és néhány ágyúval Titel megerősítésére rendelték. Parancsnoksága alá helyezték a Titelnél állomásozó Truchsess altábornagy féle 13 000 fős hadtestet, valamint a Bajára éppen megérkezett 3000 fős brandenburgi segédcsapatokat is.

6

7 Augusztus 9-én ismét Temesvár alatt táborozott a sereg. (12. sz. térkép) Öt napig hiábavaló vitatkozással töltötték az időt. A császár és a bécsi Haditanács határozott óhaja ellenére a császári tábornokok még azt is vitatták, hogy egyáltalán megostromolják-e Temesvárt. Caprara tábornagy azt is ellenezte, hogy a nehézütegeket ismét elhozzák Aradról. Végül mégis rohamot határoztak el, mert „ha az ellenség közeledik — úgymond — kétfelé nem működhetnek kellő sikerrel." Az ostrom sikeresen kezdődött. A várkastély irányában körülbelül 50 lépésnyire a kispalánkig vezették a futóárkokat. A veszteség halottakban és sebesültekben alig volt több száz embernél. Augusztus 15-én reggel tábori ágyúkkal lőtték a palánkot. Több ház kigyulladt és még másnap is égtek a tüzek. A választófejedelem már tervet készített a végső rohamra. 9 Augusztus 18-án ismét híre jött, hogy a török csapatok már Becskerekhez érkeztek, és közelednek Temesvárhoz. Azonnal haditanácsot tartottak és ugyanazokat a változatokat mérlegelték, mint két héttel azelőtt. Frigyes Ágost és Heissler gróf azt javasolták, hogy vonuljanak a szultán ellen 30 000 emberrel a Bega és a Temes folyók között Párdányig, és hagyjanak vissza 8000 embert Temesvár előtt a kb. feleannyira erős védőrséget sakkban tartani. A javaslat ellenére Caprara akarata érvényesült, aki úgy vélekedett, hogy abba kell hagyni az ostromot, és az ellenséget a teljes hadsereggel kell felkutatni. 20