Halmágyi Pál szerk.: II. honvéd emléknap Makón 1995. A Makói Múzeum Füzetei 85. (Makó, 1996)

Jakus János: A IV. hadtest támadása a Maros mentén 1944 szeptemberében

dályozzák a támadóknak a Besztercei-szoroson Szörényhalász irányba történő előretörését. A román 1. lovashadosztály feladata volt Arad védelme is. A román 9. lovashadosztály Temesvár védelmét, valamint a Temes és Bega folyók völgyeinek biztosítását kapta feladatul. A hadtest ezeket a feladatokat a román 1. hadsereg Magyarország elleni biztosítása érdekében igyekezett megoldani. A IV. ö. hadtest támadásának előkészítése és végrehajtása A hadtest támadásának 1944. szeptember 5-én kellett volna megindulnia. A gyülekezési körletét — Békéscsaba, Gyula, Battonya, Kunágota térségében — szeptember 2-án érte el. Heszlényi József altábornagy vezetése alatt. Kezdetben a hadtest alárendeltségébe a 6. póthadosztály (pk. Vukovári Milán vőrgy.) az 1. páncéloshadosztály (pk. Koszorús Ferenc vk.ezds.), az 1 póthuszárezred (pk. Auerhammer József ezds.), valamint a hadtest összpontosítási körletében tartózkodó 20., 31. határvadász* és a 61. portyázó-zászlóaljak tartoztak. A magyar Fővezérség a térségbe irányította továbbá a 8. póthadosztályt, valamint az 1. hadsereg állományából a 20. hadosztályt és néhány tüzérüteget. A hadtest zömében úgynevezett pótseregtestekből állt össze, ennek megfelelően volt felfegyverezve is. Legütőképesebb seregteste az 1. páncéloshadosztály volt, melynek fegyverzete TÚRÁN harckocsikból, NIMRÓD önjáró (páncélelhárításra is alkalmas) légvédelmi gépágyúkból tevődött össze. A támadás többszöri elhalasztása után — Vörös János (VKF.) távollétében — László Dezső altábornagy elrendelte, hogy a hadtest 1944. szeptember 13-án lépje át az államhatárt és foglalja el Aradot, majd támadjon tovább Lippa irányában és jusson ki a Hátszegi-medencébe, ahol együttműködve a Nagyvárad, Belényes irányba támadó magyar VII. hadtesttel és a Temesvár, Lúgos irányba támadó német csapatokkal (4. SS POLICEI páncélgránátos hadosztály) vegye birtokba és zárja le a „Sziget-hegységen"átvezető járható irányok bejáratait. A hadtest szeptember 13-án 06.00 órakor megkezdte a támadását, amelynek eredményeként szétverte a határ mentén tevékenykedő granicsár csapatokat és az Arad környékén tevékenykedő 1. lovashadosztály jelentős részét. Aradot az 1. páncéloshadosztály érte el elsőként. Koszorús Ferenc vk. ezredes 13-án 19.15-kor ÚjAradról jelentette a hadtest parancsnokának, hogy a várost ép közúti és vasúti hidakkal és jelentős mennyiségű zsákmányolt román hadianyaggal birtokba vette. A 6. póthadosztály csapatai a nap végén vonultak be a városba. Az 1. póthuszárezred ez idő alatt Szemlak és Pécska térségében átkelt a Maroson, biztosította a hadtest jobb szárnyát és bevezette a felderítést Temesvárt és Lippa irányokba. A következő napokban a hadtest csapatai Lippa és környékének birtokbavételéért küzdöttek, ahol a román csapatok oldalán már beavatkoztak a harcokba a beérkezett szovjet csapatok előrevetett osztagai is. A szovjet csapatok megjelenése a Bánátban megakadályozta a német és magyar seregtestek támadásának további kibontakozását. A 4. SS POLICEI páncélgránátos hadosztály és a magyar 8. póthadosztály — amely 14-én lendült támadásba Makó térségéből Nagyszentmiklóson át — Temesvár előtt megálltak. A magyar VII. hadtest — a 12. tartalékhadosztály, 4. póthadosztály — Belényes, Borosjenő terepszakaszok került harcérintkezésbe a térségben megjelenő szovjet hadosztályokkal. A Fővezérség újabb és újabb csapatokat irányított a IV. ö. hadtest megerősítésére. A támadás felújítására azonban már semmi remény nem maradt. A beérkezőben levő 20. hadosztályt is a nagy erőkkel — főleg páncélosokkal — támadó szovjet csapatok késleltetésére kellett harcbavetni. 21