Budainé Keczer Csilla: Az egyházi oktatás újjászervezése Makón 1989–1994- ben. A Makói Múzeum Füzetei 82. (Makó, 1995)

Bevezetés (dr. Halmágyi Pál)

A tanyai lakosság növekedése megkövetelte, hogy a külterületeken is épüljenek iskolák. 1857-ben jött létre az első tanyai iskola Csókáson, melyet azután sorban követtek a többiek. A csókási iskolában római katolikus tanító működött. 1927-ben határozta el az egyház, hogy a 16 000 fős makói katolikusság számára polgári fiú iskolát indít. 1927. október 3-án elbontották a régi elemi iskola templom felé eső részét és elkezdődött az új, egyemeletes iskola építése. Néhány évig párhuzamosan folyt az építkezés és a tanítás a félig felépült új és a félig meghagyott régi iskolában. 1933-ra lett teljesen készen az új épület, melyben az elemi és a polgári iskolai osztályok is helyet kaptak. 1933. október 29-én szentelte fel az új iskolát nagyszabású ünnepség keretében Glattfelder Gyula megyéspüspök. A reprezentatív, tágas épületben (alagsorral együtt három szint) osztály- és előadótermek, igazgatói iroda, tanári szobák, szertárak, tornaterem, öltöző és mosdó, valamint szolgálati lakás volt. Dr. Csepregi Imre prelátus hívására 1935-ben érkeztek meg a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek az új iskolába. Rendházukat a szolgálati lakásból alakították ki. Az apácák nem voltak ismeretlenek Makón, hiszen 1910-ben vették át az újvárosi, ettől fogva „Zárda-iskolának" nevezett épületben az elemisták oktatását. (1913-ban épült fel szomszédságukban az újvárosi katolikus templom, majd 1933-ban a parókia, s ezzel teljessé lett e városrész katolikus centruma.) A Gróf Klebelsberg Kunó katolikus elemi és polgári iskolát 1948 nyarán államosították. Ősztől mint Szt. István téri általános iskola működött. 1959-ben Farkas Imréről, a néhány évvel korábban elhunyt makói munkásmozgalmi veteránról nevezték el az intézetet. 1965-ben az udvar északi oldalán egy emeletes toldaléképületben újabb négy tantermet alakítottak ki. Ez az új épületrész csatlakozott a néhány évvel korábban felhúzott műhelyteremhez. Később az udvar közepén álló széntároló alakult át. Előbb gazdasági iroda, majd gyakorlati oktató műhely, legvégül, már a hetvenes években tanterem lett. 1976-ig működött önálló intézményként az iskola, ekkor beolvasztották a Kun Béla (korábban, s ma már ismét Kálvin-téri) általános iskolába. A közös működés 17 éve alatt az I., II., és III. osztályok tanultak a Szt. István téri épületben. Az 1991 őszén Makón is újra induló egyházi iskola természetes örökségként itt kezdte meg működését. A hely tehát ugyanaz volt, hol a töröktől felszabadult és újjáéledt városban a 18. század elején megindult a római katolikus egyházi oktatás. A szerkesztő 6