Budainé Keczer Csilla: Az egyházi oktatás újjászervezése Makón 1989–1994- ben. A Makói Múzeum Füzetei 82. (Makó, 1995)
A Szent Gellért Kollégium megalapítása és az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése
A Szent Gellért Kollégium megalapítása és az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 1991. szeptember 16-án Héjjá Margit Aliz igazgatónő kérelemmel fordult a képviselőtestülethez, melyben támogatásukat kérte egy egyházi kollégium megindításához az 1992/93-as tanévben, ahol a más helységekből érkező egyházi iskolások mellett olyan állami iskolába járó tanulók is elhelyezést nyerhetnek, akik azt igénylik. Ahhoz, hogy a kérelemmel a képviselőtestület érdemben foglalkozhasson, fel kellett gyorsítani az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését. Ennek igénye először az egyházi iskola alapítási tervének megfogalmazásakor vetődött fel, és ekkor vált nyilvánvalóvá az is, hogy a probléma megoldása az egyik lényeges feltétele az egyházi oktatási-nevelési intézmények létrejöttének, működésének és az érdekütközések elsimításának is. Tekintettel arra, hogy a feladat megnyugtató megoldása a bonyolult jogi helyzet feltárását és a törvények, jogszabályok alapos ismeretét tételezte fel, ezért dr. Draskóczy Ede ügyvédet kérte fel a polgármester jogi szakértőnek, a tárgyalások vezetésével pedig Dégi Zoltán alpolgármestert bízta meg. A tanügyigazgatás képviselője dr. Keczer Tamás főtanácsos volt. Az általuk készített feljegyzések, a beszerzett birtoklapok, a melléjük csatolt térképvázlatok, és a közben érvénybe lépett 1991. évi XXXII. törvény alapján indultak meg a tárgyalások. Kiindulópontul a törvény 2. §-a szolgált, mely szerint az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben kell az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendezni, figyelembe véve az állami és önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételeket és pénzügyi fedezetet. A törvény azt is kimondja, hogy az ingatlan átadásának az érdekeltek megegyezésén kell alapulnia, és hogy az ingatlan átadásáról a képviselőtestület dönt a szükséges érdekegyeztetések (szülők, nevelők), illetve a lakosság véleményének megismerése után. A beszerzett térképkivonatokból és telekkönyvi bejegyzésekből megállapíthatóvá vált, hogy az érintett ingatlanok tulajdonviszonyai hogyan alakultak a múltban, illetve milyen változások következtek be az évek során az eredeti állapotokhoz képest. Ezért javasolták — a város iskolarendszerére vonaktozó koncepció kidolgozását, — a visszajuttatandó ingatlanokba eszközölt beruházások, illetve az ingatlanok értékének megállapítását. 1991. augusztus 27-én készült el az első szerződési terv, amely az ingatlanok tulajdoni viszonyait, változásait mellékletekkel alátámasztva tisztázta és ezeket, valamint az egyház igényeit figyelembe véve a következőket tartalmazta: 1. A Szent István tér 14—16. szám alatti általános iskola 1950 óta állami tulajdon, ezt megelőzően a Római Katolikus Belvárosi Egyházé volt, mint Római Katolikus Egyházi Iskola. Az iskolát a kezelő városi tanács felújította, és ahhoz egy új szárnyat építtetett. A Szabadság tér 14. szám alatti ingatlanon található kápolna és a műemléki rész a Csanádi Püspökség tulajdona; a Szabadság tér 12. szám alatti épületek és a hozzá tartozó terület a Római Katolikus Belvárosi Egyház tulajdonát képezte. Jelenleg mindkettő állami tulajdon, kezelője pedig a művelődési, ifjúsági és sportosztály. Ez utóbbi területen álló konyhát a város felújíttatta és modernizálta, a püspökségi területen háromszintű kollégiumot és egy vendéglakást építtetett a város. 2. Ezek ismeretében azt javasolták, hogy a Szent István téri iskola menjen át a Római 12
