Béres Mária: Az óföldeáki erődtemplom. A Makói Múzeum Füzetei 81. (Makó, 1995)
Az óföldeáki erődtemplom, Béres Mária régész, Szeged - Az óföldeáki középkori templom műemléki helyreállításának előzményei - A település rövid története
AZ ÓFÖLDEÁKI KÖZÉPKORI TEMPLOM MŰEMLÉKI HELYREÁLLÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE A mai óföldeáki templom a Műemlékek Országos Bizottsága tevékenysége megkezdése idején (1881) már ismert műemlék. Csanád vármegyében a régi épületmaradványok felvételét — az 1872-es közoktatási miniszteri rendelet alapján — Molnár Pál építészmérnök, aradi királyi főmérnök végezte 1872 és 1875 között. 1874 júliusában mérte fel és rajzolta meg a "földeáki" templom alaprajzát. Véleménye szerint ennek a templomnak az építése a tápéi, az algyői templomok idejére — körülbelül Hunyadi Mátyás korára — esik. 1 A templomot Henszlmann Imre — egyéb lehetőségek híján — kutatások nélkül, csupán az ismert adatok alapján a műemlékek hivatalos osztályozásában "másodrendűnek" minősítette (HENSZLMANN 1887, 349). Az egyháztörténeti, a helytörténeti kutatások és a vármegyék múltját összefoglaló monográfiák közül a 19. század második felében és a századforduló idején több munka foglalkozott mind Földeák középkori települése történetével, mind temploma építésének körülményeivel. Ám a hazai levéltárak anyagának áttanulmányozása során jobbára csak a késő középkori és a barokk kori településre vonatkozó birtoklástörténeti adatok váltak ismertté és hozzáférhetővé, mára pedig ezek nagyobb része is megsemmisült, nem csekély részben a Návay levéltár szétszóródásával, és az 1950-es években való elpusztításával. Kivételt csupán az az 1429-ből származó — szenzációsnak mondható — bulla jelent, melyet V. Márton pápa adott ki Balázsfia Dénes "supplicatiójára". Ez az okmány nemcsak a kérelmező pappá szentelésének tényét tanúsítja, hanem beiktatja őt a földeáki Szent Márton templom javadalmaiba is. A kérvény a lateráni bullasorozatban másolatban maradt fenn, az eredeti dokumentum elveszett (Regesta Datariae seu Lateranensis, Regesta Supplicatiorum). Az oklevél ugyan kivonatosan, de Lukcsics Pál révén 1931-ben nyomtatásban is megjelent Magyarországon. Tévesen idézte 1947-ben Juhász Kálmán, ám azóta a történeti összefoglalások készítőinek a figyelmét elkerülte. Pedig nemcsak a templom építéstörténete és patrociniuma megismerése szempontjából, hanem a település szerepére vonatkozóan is döntő fontosságú információk birtokába juthatunk általa. Nem kisebb jelentőségű az a Canonica Visitatio, melyet 1782. július 7-én Christovits Imre püspök készíttetett, s amely arról is szól, hogy "... Szent László király továbbra is a templom védszentjeként tiszeteltessék ...". Sajnos Oltványi Pál feldolgozása, azaz 1866 óta az összeírás elkallódott, vagy megsemmisült. Azt azonban mindenképpen állíthatjuk, figyelembe véve a történeti adatokat, hogy az 1723-as újratelepítés után a középkoritól eltérő, új védőszent oltalmába ajánlották a templomot és a falu lakóit. Az új-földeáki Szent László tiszteletére emelt egyház felépülésével a régi elvesztette jelentőségét. Az 1922—1924 között — a hagyományokhoz való ragaszkodás kényszerítő ereje révén — helyreállított öreg templomot Glattfelder Gyula megyéspüspök 1924. május 24-én Szűz Mária kegyelmébe ajánlotta. 1 MOB(Műemlékek Országos Bizottmánya) Irattára: 7—18—79. 7
