Halmágyi Pál szerk.: Honvéd emléknap Makón 1994. A Makói Múzeum Füzetei 80. (Makó, 1995)

Zielbauer György: A 3. magyar hadsereg megalakulása és harcai 1944. október 6-ig

Zielbauer György: A 3. magyar hadsereg megalakulása és harcai 1944. október 6-ig Tisztelt Polgármester Úr! Tábornok Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt az előadásomhoz hozzákezdenék, szeretném bejelenteni, hogy Bartha Imre barátunk térképeket fog szétosztani. Az egyik térkép Battonya keleti térségét mutatja, s ott 4 vagy 5 harckocsinak a helyét és pontos elhelyezkedését. Korom professzor úr volt az. aki a térséget annak idején bejárta Borús Józseffel együtt és pontosították a kérdéseket. A másik térkép pedig a Makóig terjedő harcok helyeinek meghatározásában segít. Célszerűnek látszik azt a kérdést feltennünk, hogy mikor is alakult meg a 3. magyar hadsereg? Történész berkekben óriási eltérések vannak a véleményeket illetően. A történészek egyik része azt mondja, hogy 1944. szeptember 13-án alakult meg a 3. magyar hadsereg. Nyugaton élő és itthon utóbbi időkig nagy-nagy tiszteletnek örvendő hadtörténész — Gosztonyi Péter — úgy határozta meg ezt a kérdést, hogy a 3. magyar hadsereget a Mezőségen hozták létre 1944. szeptember 13-án és ez rögtön, aznap, támadást indított Nagyvárad dél, tehát a Sebes-Köröstől egészen a Marosig terjedő vonalon. Hol van ez a Mezőség? Ez nem más, mint Kolozsvár—Torda—Marosvásárhely—Szászrégen települések által behatárolt terület. Tehát, ha ott jön létre a 3. magyar hadsereg, akkor nem tudom, hogy milyen isteni segítséggel tudott volna hirtelen 300 km-t átrepülni légvonalban és erre a Nagyvárad dél-Marosig terjedő szakaszra-térségre eljönni? Ez a Gosztonyi Péter féle feltevés, kijelentés bizonyos földrajzi fogalmak ismeretének a hiányosságát is felveti. Tehát ez a 3. magyar hadsereg nem jöhetett létre 1944. szeptember 13-án! Amikor a romániai kiugrás megtörtént (erről szólt — Szakály Sándor — barátom, illetve Tiberiu Velter román hadtörténész is említette előadásában), Románia szembefordult a még megmaradt Németország—Magyarország féle szövetséggel. Attól a perctől kezdődően világossá vált. hogy valamilyen védekezést elő kell készítenie a magyaroknak. Amikor a magyar vezérkari főnök kint tárgyalt Németországban, erre az időre adják ki a támadási parancsot, hogy a magyar IV. hadtest (amely szeptember 23-án már 2. tartalékhadtestként, majd szeptember végén pedig 8. hadtestként fog szerepelni) Gyula dél, illetve a Makó közötti térségben, északon pedig a magyar VII. hadtest hadosztályait fogjuk találni, melyek Nagyvárad dél, a Sebes-Körös, Csépa, Nagyszalonta, Gyula észak, Nagyzerind térségéig vonultak fel. Ezek az alakulatok (IV. és VII. magyar hadtestek) 1944. szeptember első napjaira érkeztek meg erre a térségre. Ebből az is világosan következik, hogy nem egyik pillanatról a másikra hozhatták létre ezt a hadsereget, hanem már előtte elindították az alakulatokat a határ mentén fekvő magyar települések biztosítása céljából. Az viszont igaz, hogy itt ezen a részen Nagyvárad dél-Makó között a támadás 1944. szeptember 13-án indult meg, mint azt már az előzőekben is hallottuk, két irányból. Az egyik irány a VII. hadtest alakulataié, a másik az pedig az ún. „budapesti" hadosztály Elek-Kürtös, illetve Lökösháza irányából támadt méghozzá olyan módon, hogy keletről megkerülte Arad városát, ugyanakkor más alakulatok (a 6. tartalék hadosztály, egy huszárezred részei, továbbá egyéb alakulatok) egyenesen Battonya—Arad, amíg másik része Arad nyugati részébe vonultak be. A német hadseregparancsnokság naponta vezetett Kriegstagebuch-ja nagyon precízen és pontosan dokumentál minden egyes kérdést. Sőt a napi hadijelentés végén az időjárást is pontosítják. Ugyanakkor az útviszonyokat is hajszál pontosan ismertetik. A Dél-Ukrajna Hadsereg10