Halmágyi Pál: Az utolsó hagyományos főispáni beiktatás Makón. A Makói Múzeum Füzetei 79. (Makó, 1994)
végrehajtásának szándékát. Ezt követően a főjegyző az új főispánt a vármegye tisztikarának lelkes támogatásáról biztosította, majd röviden ismertette a megye életét és bemutatta lakóit. A törvényhatósági bizottság nevében Tamásy András ügyvéd üdvözölte a főispánt, majd az ellenzék nevében H. Szabó Imre hírlapíró emelkedett szólásra. Elismerve a kormány legutóbbi időkben elért külpolitikai sikereit, felhívta a figyelmet arra, hogy az ország boldogulása az ellenzéki oldalon hirdetett és 1867 óta töretlenül követett elvek alapján valósítható csak meg. Mint a függetlenségi és 48-as politikai körök képviselője és helyi elnöke H. Szabó megállapította, hogy az ellenzéki írók, újságírók, falukutatók azok, akik hangot adnak a szegények panaszainak. Beszédeikkel és írásaikkal a korszerű és gyökeres reformok felé, a földeknek, a javaknak, a jövedelmeknek és a terheknek igazságos elosztására, a munka és a munkás fokozottabb megbecsülésére sarkallják a kormányt, hogy így teremtse meg a szebb magyar jövőt. Az ellenzék tudja, hogy sok munka vár még rá, s az általa képviselt igazság még sok áldozatot követel, de elég erősnek érzik magukat az áldozatok elviselésére, fejezte be beszédét H. Szabó Imre. 6 A kormánypárti Makói Újság a főispáni beszédet teljes terjedelemben közölte, míg az ellenzéki lap csupán a tartalmát foglalta össze a beszédnek, ellenben szó szerint hozta H. Szabó Imre felszólalását. A beiktatási közgyűlés után került sor a bejelentett küldöttségek fogadására a főispáni szalonban. A 17 tisztelgő küldöttség közül Szolnok megye delegációja volt a legnépesebb, akik ekkor búcsúztak el korábbi munkatársuktól, Fejér Miklóstól (9. kép) A fogadások után a díszközgyűlés közönsége átvonult a Koronába, ahol több mint 300 személyre terítettek. Az első pohárköszöntőt az új főispán mondta a kormányzóra, majd S. Bálint György a kormányt, Bonczos államtitkárt ill. az új főispánt köszöntötte. További pohárköszöntők hangzottak el Csepregi Imre prelátustól és Várady László képviselőtől a főispánra, ill. a képviselő kihasználva az alkalmat pártja, a MEP programjáról is beszélt. Nikelszky Jenő polgármester a főispánnét, Bánffy József főügyész a vidéki vendégeket köszöntötte. Alexander Imre Szolnok megyei alispán elbúcsúzott a régi baráttól, Bonczos Miklós államtitkár pedig a kormány bizalmát fejezte ki és támogatását ígérte. Issekutz Béla főjegyző a vármegye tisztikarának, Tamásy András a törvényhatóság közönségének, H. Szabó Imre pedig az ellenzék nevében emelte poharát az új főispánra. (Az újságíró Koronában elmondott pohárköszöntője általános meglepetést keltett rendkívül lojális hangneme miatt.) A nagy ünnepség befejeződött, ismerkedjünk meg a mindennapi élet szürke részleteivel is. A főispáni hivatal tényleges átadása már április 17-én megtörtént. Ring Béla alispán átadta az iktatókönyvek, iratok és vármegyei pecsét mellett a belügyi táviratok számjel kulcsát is. (A megyei és városi tanácsházákon ma éktelenkedő antennák egyenes folytatásai a korábbi belügyi számjeltáviratoknak.) Az új főispán a vármegyeháza főispáni lakásába költözött be. Háztartásához tartozott egy szakácsnő, egy szobalány és egy hajdú, aki az inasi teendőket is ellátta. A főispán havi illetménye 680 pengő volt, ehhez jött még 320 pengő un. képviseleti átalány és 184 pengő lakáspénz, illetve felesége után 12 pengő, két leánya után pedig 18-18 pengő járt. Mindez összesen 1.232 pengő havi jövedelmet jelentett. Nyugdíj és társadalombiztosítási járulékra befizetett 103 pengőt, havi tiszta 6 Makói Független Újság 1939. április 23. 4.o. 7
