Halmágyi Pál szerk.: Bodófalva telepítésének 100. évfordulója. A Makói Múzeum Füzetei 77. (Makó, 1993)

Blazovich László: Beköszöntő

Beköszöntő A Magyar Alföldön a 19. század végéig elsősorban történelmi okok miatt földbőség volt, ami újra és újra telepítési hullámokat eredményezett. A középkorban és a török kiűzése után egyaránt nagy telepítési akciók indultak, hogy a tulajdonosok munkáskezek szerzésével és felhasználásával megfelelő haszonra tegyenek szert birtokukon. Az utolsó hullám a 19. század végén következett be, melynek során a Bega folyó völgyében került sor telepítésre állam akarattal. Ekkor született Bodófalva, Peregről és Makóról kirajzott vállalkozók áldozatos és fáradságos munkájaként. A szükség és a jobb megélhetés vágya hajtotta őket, hogy idegen helyen és merőben más környezetben, nagy erőfeszítések árán megalapozzák új életüket. Az első kapavágások izgalma és nagyszerűsége után, hosszú, kitartó munkával változtatták a vadont kultúrtájjá. Arra talán sohasem gondoltak, hogy egy emberöltő után más ország polgárai lesznek. Bár ők — más bánsági falvak, Újszentes, Torontálvásárhely lakóihoz hasonlóan — szülőhelyüket elhagyták, gyökereik azonban megmaradtak, s megőrizték otthoni kultúrájukat is. Lazultak a szálak, de el sohasem szakadtak, az anyaváros és község gyermekeinek érezték magukat lelkük mélyén, ha a mindennapok gondjai időnként el is nyomták ezen érzést. Az elmúlt, dermedtséget hozó évtizedek után azonban amint lehetőség nyílt rá, hazaiak és elszármazottak ismét egymásra találtak, hogy segítsék egymást és erősítsék, az azonos gyökerekből táplálkozó élő szálakat, kötelékeket. A kapcsolattartás szép példájaként együtt ünnepelték a pionírok és az otthonmaradtak leszármazottai Bodófalva alakulásának 100. évfordulóját, a Makói József Attila Múzeum pedig magára vállalta a makói ünnepségen elhangzott előadások közreadását, amellyel nagy szolgálatot tesz a köz javára, hiszen az elhangzott gondolatok és adatok megőrzését ezzel lehetővé teszi, és biztosítja a további esetleges kutatásokhoz a fogódzót, hiszen egy átfogó falutörténet megírása, a néprajzi-, nyelvi vizsgálatok elkészítése, a családi kapcsolatok feltérképezése még a jövő kutatóira vár. Legyen ezen könyvecske határjel azon a, reméljük, hosszú úton amelyen Bodófalva és Makó kapcsolatait tovább építik. Szeged, 1993. május Blazovich László