Halmágyi Pál szerk.: Bodófalva telepítésének 100. évfordulója. A Makói Múzeum Füzetei 77. (Makó, 1993)

Bakk Miklós: A Bega-völgyi telepítések a kor bánsági sajtójának tükrében

Bakk Miklós: A Bega-völgyi telepítések a kor bánsági sajtójának tükrében Az alábbi dolgozat forrásaként a Krassó-Szörényi Lapok (Krassó-Szörény vármegye hivatalos közlönye, továbbiakban KSZL) és a Dreptatea (Kiadta: Cornel Diaconovici, felelős szerkesztője: Valeriu Braniste) néhány évfolyama szolgált. Az áttekintett évfolyamok (1892,1896 — Krassó-Szörényi Lapok: 1894 — Dreptatea) a lugosi történelmi múzeum tulajdonában vannak, s meglehetősen hiányosak, ezért közleményem inkább tallózásnak, s nem módszeres sajtófeldogozásnak tekintendő. A bodófalvi telepítéssel kapcsolatos első hír a KSZL 1892. április 17-iki számában a következő formában jelent meg:Aradmegyei települők vármegyénkben. Kis-Peregről írják e hó 1-ei kelettel: A kir. kincstár Krassó-Szörény megyei bálinci földbirtokát kizárólag magyar református emberekkel akaija telepítvényezni és emiatt tegnap járt Kis-Peregen a kir. ispánságtól egy közeg. A telepítvényesek 900 forintért kapnak 12 kat. hold szántóföldet, 2 hold kaszálót és 1 hold legelőt, ezenkívül házépítésre 800 négyszögöl beltelket. Ezen összeg 10%-a bánatpénzül leteendő, a fennmaradó 810 forintnyi összeg pedig 40 félév alatt törlesztendő. A jövő hóban már a házépítéshez vándorolnak le, melyhez a kincstár nagyon olcsón ad fát. A környékbeli föld roppant nagy ára, 600-650 ft kat. holdja, kényszerít Makón és helyben 120 magyar családot otthonát elhagyni és szorgalmát és ügyességét más helyen hasznosítani." Az 1892-es évfolyamban több, közvetlen tudósítás erről a telepítésről már nem jelent meg. Kapcsolódik a telepítések ügyéhez a Bega-menti vasút megépítésének a története. „Új vasút megyénkben. (KSZL 1982. dec. 4. sz.) Akereskedelemügyi miniszter a m. kir. államvasutak Lúgos állomásától Poganest, Kis-Szurdok, Német- és Román Facset, Marzsina, Kostej, Alsó Lapugy és Dobra irányában a m. kir. államvasutak Guraszáda megállóhelyig, esetleg Marosillye állomásáig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra megadott előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára meghosszabította." Az ebben a tudósításban bemutatott tervezett vonal nem azonos a később megépítettel, mivel Lúgos és Facsád között elkerüli a Bega mentét. Hogy ez a nyomvonal később közelebb került a Bega mentéhez, abban valószínűleg az újabb telepítések kérdése is szerepet játszott. A KSZL 1986. március 15-iki számában jelent meg: „A Lugos-marosillyei vasút terveit a kereskedelmi miniszter, mint értesültünk, jóváhagyta, s a munkálat a helybeli állami építészeti hivatalhoz leküldetett". A telepítés kérdése kapcsán a kor nemzetiségi ellentétei is a felszínre jöttek. A KSZL 1892. december 11-iki számának vezércikke (A telepítés ügye) a vármegye rendkívüli közgyűléséről tudósít, amelynek tárgysorozatán a 3. pont egy indítvány volt a telepítések ügyében: „A kormány elhatározta, hogy újabban többrendbeli telepítéssel segít némely vidék túltömöttségi miseriáin s oly helyekről, hol a nép szaporodása nem áll arányban a fölmunkálható teriilet mennyiségével, egyes rajokat ereszt ki a fölössé vált munkáskezek tömegéből, s e rajok egy részét, többek közt vármegyénkben is letelepíti. A kormányt e tervében tisztán közgazdasági célok s eminenter az a szándék vezette, hogy vármegyénk parlagon heverő kincstári földeit jó munkás kezekbe adja, melyeknek tevékenysége ösztönül szolgáljon a nép között a buzgóbb gazdasági munkára, mihez eddig nagy része nem sok hajlamot érez." Brediceanu Coriolan és elvbarátai azonban azon a nézeten voltak, hogy ez a legjobb szándékú telepítés a vármegyei lakosság rovására történik, e területekre ne más megyebeli magyarokat, hanem idevaló románokat telepítsenek: azaz e kérdést is nemzetiségi szempontból fogták fel. Argumentumaik között a legfőbb az volt, hogy e telepítésre elsősorban a megyebelieknek van jussuk ill. hogy a román nép ez által a degenerálás veszélyének van kitéve. Az állandó választmány nem osztotta e nézeteket számos oknál fogva.,Először is azért nem, mert a telepítés állami ügy, s az állam birtokára egyik vármegye lakosságának épp úgy lehet igénye 23