Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - FEJÉR GÁBOR: Kulturális folyamatok

ugyancsak magával vonja. Ez azonban nem mond ellent alkalmazhatóságának, csupán az egymásra é^üló és egymást kiegészítő kutatások szükségességére mutat rá. I "... a magyarázatkísérletnél figyelmen kívül hagyják azt a mérhetetlenül összetett struktúrát, melyben az alrendszerek összefüggnek, és amelyből az egész rendszer tulajdonságai megérthetők." Lorenz, Konrad 1989. 91. I

I A véletlen matematikai definíciója elégséges mértékben bizonyítja, hogy a kultúra elemzésekor véletlen eseményekkel van dolgunk, erre néprajzi példákat nem is hozok. Hogy a véletlennek mekkora szerepe lehet a bennünket körülvevő anyagi valóságban, erre nézve itt a molekulák hőmozgására (amely teljesen véletlenszerű és rendszertelen) és a kvantummechanika határozatlansági relációjára utalok, amely utóbbi az atomelméletet forradalmian újította meg, éppen a véletlen szerepének felismerésére épült, és nem kis vihart kavart a korabeli fizikusok körében. (L. Heisenberg, Werner 1983.108. és 140.) 12 Leegyszerűsítő szűrőkkel - simplicity filter - dolgozunk (Griffin, Donald). Idézi Lorenz, Konrad 1989. 92. 13 ... A legkisebb minta, ami statisztikailag elemezhető legalább 50 elemből kell, hogy álljon. (Faragó Tamás szíves szóbeli közlése.) 14 • • / / • Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy faluban mi volt az emberek véleménye mondjuk a téeszesítésről, s erre a kérdésre valamilyen választ kapunk egy adatközlőtől, akkor nem azt tudjuk meg, hogy mi volt a falu véleménye, hanem azt, hogy mi volt a megkérdezett véleménye a falu véleményéről. Ez a módszer az adatközlők számának bármilyen mértékű növelésével is ugyanazt a választ eredményezi. Ezzel szemben a statisztikai módszer úgy teszi fel a kérdést, hogy mi volt az adatközlő véleménye a téeszesítésről, és ezt a kérdést kellő esetszámban megismétli. A kapott feleletek elemzése nem feltétlenül kell, hogy ellentmondjon az előbbi módszer eredményeinek, de mindeképpen lehetőséget ad a finom megkülönböztetések konkretizálására, és főként mérhetővé tételére. A matematikai eljárásnak csak a gerince adható meg ezen a helyen, ennek közlése Moór Arthur 1978. munkájára épül, részletesebb kifejtés és irodalom I. ott. Terjedelmes összefoglalásként ajánlható Köves Pál - Pámiczky Gábor 1981. 16 Az eloszlásfüggvény a statisztika egyik legfontosabb fogalma, melynek részletes matematikai leírásától itt eltekintek. Vö.: 15. jegyzet. 1

7 Idézi Lorenz, Konrad 1989. 92. 10 Idézi Lorenz, Konrad 1989. 81. IRODALOM Barth, John 1977 Az út vége. Budapest. Geertz, Clifford 1988 Súrú leírás. In.: Misszionáriusok a csónakban (Vál.: Vári András). Budapest. 13-61. 79