Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

Előszó

Előszó A néprajztudományt önállósodásától fogva igen erős széttagoltság jellemzi. Az egyes iskolák mind időben, mind pedig térben rendkívül szórtan fejtik ki hatásukat. Ennélfogva nem meglepő, hogy a magyar néprajztudomány is más nemzetekétől részben eltérő erővonalak mentén változott, s ennek révén nyert saját arculatot. A tudományág eddigi eredményeit valamennyien ismerhetjük, helyzetét pedig a mindennapi szakmagyakorlás tapasztalatai alapján megítélhetjük. Úgy gondoljuk, hogy most, amikor a kutatás feltételei várhatóan minden téren változni fognak, a fenti ismeretek birtokában nem haszontalan kísérletet tenni önmagunk megfogalmazására, tudományunk jövőjét egy sajátos korosztályos optikán keresztül, a pályakezdő vagy azon túljutott fiatal kutatók szemüvegén keresztül láttatva. Az effajta véleménycsere szándékaink szerint a jelenleg tapasztalható elszigeteltségérzet oldására is szolgálhatna. A konferencián 20 perces nagyelőadások keretében az alábbi kérdésekre kerestünk választ: - Miben látják saját területükön a tudomány jövőbeli feladatait? Hogyan határoznák meg a "néprajz" fogalmát, helyét a társadalomtudományok körében? Milyen társtudományokra kell támaszkodjék? - Hogyan függ ez össze módszertani és elméleti kérdésekkel? Milyen kihívásokkal kell a tudománynak szembenéznie a jövőben, s hogyan tud azoknak megfelelni? Mi a kutatás célja? Hogyan tud reagálni a már megindult társadalmi átrendeződésekre? Mi a kutatás tárgya? Módosulnak-e a "parasztság" és "nép" fogalmak, illetve kiteijeszthető-e a kutatás a társadalom más rétegeire? Hogyan definiálná a társadalmat? - Hogyan látják mindebben a fiatal kutatók kibontakozásának lehetőségeit? 3