Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - BORSOS BALÁZS: Az ELTE BTK Kulturális Antropológia Programja és céljai

Az 1991/92-es tanévben a Kulturális Antropológia Program bevezeti (a feltételezett egyetemi reform 4 év 4- 2 év típusú oktatásához hasonlóan) a négyéves alapképzést, mely egy alapszintű diploma (Bachelors degree) elnyerésével zárul. E négy évet megelőzi az alapozó, mely négy tanegységből és a végén felvételi vizsgából áll. A törzsképzésben 15, a szakképzésben 20 tanegységet kell teljesítni (1. melléklet). A szakképzés legfontosabb része - azt hiszem, ez az eddig elmondottak alapján nyilvánvaló - a minimum 130, maximum 182 napnyi terepmuka, amelyet öt év alatt kell elvégezni. Ez meglehetősen hosszú időszaknak tűnhet, de a munka fontossága és a képzés szabadsága és rugalmassága miatt - talán - megkövetelhető. A terepmunkák tervezetét a hallgatók pályázat formájában adják be, és kedvező elbírálás esetén a tanszék anyagilag is támogatja őket. A tanszék oktatási segédanyagokat is igyekszik gyűjteni. Az etnovideotéka 200 néprajzi filmet őriz. A könyvtárat 1-2 év alatt többszáz kötetre sikerült felduzzasztani, külföldi - főleg amerikai - egyetemek küldeményeinek köszönhetően. A tanszéken találhatók sokszorosított jegyzetek, könyvismertetések és a hallgatók által készített fotók és hangfelvételek is. Az 1990/91-es tanévet 24 rendes és 9 vendég hallgató (más egyetemre járó, másoddiplomás) végezte el. Az alapozó képzésre 45-en jártak. A hallgatók összesen 34 (!) különböző szakot képviselnek (legtöbb a történész, nyelvszakos, pszichológus és művészettörténész), s e változatosság igen hasznos lehet az együtt dolgozó munkacsoportok kialakításakor. Már működik több ilyen, pl. a patriotizmus, az etnikai kisebbségek körében végzett kutatások összefogására. A tanév végén került sor az I. Tudományos Diákfórumra, ahol főleg terepmunka beszámolók hangzottak el. 1990 decemberében hivatalosan is megalakult a fiatal antropológusok egyesülete, az Anthropos, melynek fő célja a diákok összefogása, a tájékozódás és az önképzés elősegítése, a terepmunkák támogatása, nyitva áll azonban minden érdeklődő előtt. A következő lépésként a Program igazi tanszékké válását, és a képzés megerősödését kell elérni. A közeljövő célja még több munkacsoport létrehozása a különböző szakterületek (biológia, pszichológia, történelem, szociológia, néprajz) képviselőiből, illetve egy olyan, az oktatást elősegítő tutorrendszer kialakítása, melyben egy-egy felsőbb évfolyamra járó antropológushallgató fogná össze egy vezető tanár segítségével az alsóbb évfolyamok munkáját. A kulturális antropológia oktatásának két célja lehet. Egyrészt kulturális antropológiával foglalkozó szakemberek képzése, másrészt (és ez talán még fontosabb ma és a jövőben is) olyan, más területen dolgozó diplomások képzése, akik kulturális érzékenységgel és toleranciával rendelkeznek. 35