Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - KÖVECSES-VARGA ETELKA: Néprajzi kutatásaim Esztergomban és az Esztergom környéki falvakban

Néprajzi kutatásaim Esztergomban és az Esztergom környéki falvakban KÖVECSES-VARGA ETELKA (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum gyűjtési területe a volt Esztergom vármegye déli részére terjed ki. Itt 23 község, illetve város helyezkedik el, melyek közül 13 nemzetiségi település. A néprajzi anyag gyűjtését már a múzeum elődjének tekinthető Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti Társulat kezdte meg, amely 1896-ban alakult. A gyűjteményt az 1964-ben megszűnt Dorogi Szénmedence Tájmúzeum anyaga is gyarapította. A többezer darabos tárgyegyüttes igen sokszínű, számos lehetőséget kínál egy-egy néprajzi témakör feldolgozására és ezzel együtt egy-egy tárgycsoport további bővítésére vagy kiegészítésére. Leggazdagabb része a kerámia- és a kismesterség-gyűjtemény, valamint a gazdálkodással kapcsolatos tárgyak köre. A néprajzi tárgyak mellett viszont sem fénykép- és diagyűjtemény, sem hanganyag (kazettagyűjtemény) nem volt. Gyűjtésük 1984-ben indult meg, s ma már ezek száma is meghaladja az ezret, a hangfelvételek esetében a százat, így külön nyilvántartást igényelnek. Néprajzi munkám során először néhány esztergomi kismesterség történetének és néprajzának feldolgozásával foglalkoztam: gyűjtöttem a mézesbábossággal, a hajómolnársággal, a kékfestéssel, a csizmadia-mesterséggel, a rézművességgel, a halászattal kapcsolatban. Ezek eredményét kisebb közleményekben, előadásokban, cikkekben foglaltam össze. 1988-ban a Komárom megyei TIT Néprajzi Szakosztályán belül dr. Körmendi Géza és Tisovszki Zsuzsanna néprajzkutatókkal együtt az egész megyére 201