Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - SZAKÁL AURÉL: Dudatípusok a Kárpát-medencében. Az Alföld és a szomszédos területek dudatípusai
századfordulón még hosszú bordójú és szájjal fújt bánáti gajdé esetében, szokássá vált egyre nagyobb sípszárat és hozzávaló egyre nagyobb rogot készíteni. Ehhez nagyon nagy bordó is szükséges, amit viszont a bordó részeinek egymás mellé csapolásával megrövidítettek. Ezt követően létrejött a hajlított fémbordós változat is. 4* A mélyebb hangú bánáti dudák nagy levegőfogyasztása miatt a szerb dudások fújtatót kezdtek használni. 4 7 A szájjal fújt gajdé esetében Torontál vidéke 4 8, Nagykikinda (Kikinda, J.) 4 9, míg a fújtatós gajdé előfordulására Szeged környéke (5. kép), Munár (Munar, R.) 5 0, Mokrin (Mokrin, J. 5 1; 6. kép), Pancsova (Pancevo, en c-i J.) , Dolova (Dolovo,J.) említhető. Kivételesen előfordul a Bánát Romániához tartozó részén ívelt fatölcsérű, fújtatós duda is cimpoi névvel 5 4, de ez a bánáti gajdé dudatípus közeli rokona. A Szlavóniában használt gajdé a bánáti gajdé szájjal fújt, rövidebb sípszárú és kisebb fatülkös változata. 5 5 A Bácskában és Baranyában élő délszlávok által használt gajdé, ill. gájda kettős sípszáras (9/6. ábra) faragott dudafej nélküli, hosszú bordós, kivétel nélkül szájjal fújt dudatípus. A sípszár végén lévő rog különböző méretű ugyan, de ívelt formájú. Ez a fatülök - a bánátival ellentétben - mindig hosszában kettévágva, majd kivájva, végül ismét összeerősítve készült. ° Már 1808-ból ismert ilyen gajdé 57 ábrázolása a Bácskából. Az ún. "sokác gájda" elterjedését a következő 58 59 településnevek jelzik: Szenttamás (Srbobran, J.; 1857-beli kép alapján) , Kelebia , Hercegszántó 6 0, Baja 6 1, Alsónána 6 2, Mohács 6 3, Baranyavár (Branjin Vrh, J.; 7. kép), Alsószentmárton 6 4, Birján 6 5. A Dráva menti horvátok dude nevű hangszere faragott dudafej nélküli, hosszú bordós, fújtatós dudatípus. A sípszárban három, sőt négy fúvóka is lehet (9/4. ábra). Fújtató alkalmazására a sok síp miatt van szükség. A dude előfordulási 67 68 69 helyei a Dráva mentén: Drávaiványi , Drávakeresztúr , Tótújfalu , Potony (8. kép), Berzence 7 0 A Dráva vidékétől messzebb Öreglakon 7 1 és még távolabb 72 Veszprém környékén is használták ezt a hangszert. Külön kell szólni a kettős sípszárakon megfigyelhető eltérésekről. A Kárpát-medencében használt dudatípusokhoz nádból vagy bodzafából készített klarinételvű fúvókákat használtak a dudások. Ezeken a hangszereken az első síp a hozzátartozó furaton lévő 5-7 hangképző nyílás hangjainak megszólaltatását, a második síp a másik furaton lévő egy hangképző nyílással az alaphang és az alsó kvart hangköz váltogatását teszi lehetővé. Csak a dude rendelkezik harmadik vagy még negyedik fúvókával is, melyek egy-egy hang külön fúvókával való megszólalását eredményezik. Ezért a dude módosított kettős sípszáras duda. A Bánát, Bácska és Baranya dudáin az első sípszáron vagy elöl öt és hátul egy hangképző nyílás van (5), míg az északabbra lévő területek dudáin az első sípszáron vagy elől öt és hátul egy hangképző nyílás (5 + 1), vagy elöl öt rendes nagyságú, fölöttük egy 181
