Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - BÉRES ISTVÁN-SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Konfliktusvizsgálatok néprajzi-antropológiai módszerekkel

sértésnek szánt, de könnyen annak értelmezhető - mondatával elvesztette az esélyét a falubeliekkel való szót értésre. Hogy miért, az egyértelmű, ha arra gondolunk, hogy az - ófalusihoz némely jellemző tulajdonságukban nagyon hasonló - fekedi közösség által preferált értékek hierarchiájában milyen fontos helyet foglal el a tisztaság. A paksiak gondolkodásmódját erősen meghatározta az a hit, hogy ők egyfajta magasabb civilizációt terjesztenek, amely civilizációba beleértendő egy magasabb környezeti kultúra is. Úgy vélték, hogy az a fajta ipari civilizáció, mellyel ők rendelkeznek, képes egy egészen új minőségű, értékekkel teli ember-természet viszonyt kialakítani. Ráadásul ez a természet - hangsúlyozottan az emberi beavatkozástól - áldott természetté válik. 4. Konklúzió Az eddig elmondottak alapján levonható egynéhány konklúzió, melyek talán kontstitutívak lehetnek jelen - A néprajz jövője címet viselő - konferencia számára is. Azt gondoljuk ugyanis, hogy a kutatásból kirajzolódik egyfajta jövőkép vagy legalábbis egy-két állítás arról, milyennek képzeljük el a néprajz jövőjét. Három kérdéskört szeretnénk érinteni: - a kutatás finanszírozásának problémáját, - a hagyományosan összegyűjtött anyag egy újfajta olvasatának lehetőségét, - a néprajzi/antropológiai kutatási módszerek tágabb alkalmazását. 4.1. A kutatás finanszírozása Egyelőre csak reméljük, hogy a későbbiekben egyre több helyen ismerik fel, hogy a magyar társadalomban, a mindennapi életben felmerülő egyes problémák tudatosításához, megfogalmazásához, esetleges megoldásához releváns az antropológusok-néprajzosok kompetenciája, s ezt igénybe is fogják venni. Ezen okok miatt is szimptomatikusnak és kecsegtetőnek tartjuk azt az előadásban vázolt alaphelyzetet, hogy egy nagyvállalat ad megbízást egy releváns - tehát nem pusztán a kutatói tevékenység öngerjesztő mechanizmusából adódó - probléma megoldására, s finanszírozza ezt. Ezen gyakorlat elterjedése esetén megoldódna az a probléma, amely állandóan felmerül: nevezetesen hogy a végzett magyar néprajzosok-antropológusok előtt a pálya roppant szűk. Mindez tulajdonképpen nem egy alapkutatói, hanem egy alkalmazott tudományos szemléletet követel, melynek segítségével a mindennapi élet szféráinak, illetőleg a társadalmi konfliktusoknak a kezelésébe be 121