Tipity János – Tóth Ferenc: Régi makói házak. A Makói Múzeum Füzetei 74. (Makó, 1992)

Egyházi és világi középületek

Mária Terézia korában épült a belvárosi római katolikus, a református és a görög katolikus templom. Mindhárom a barokk stílusnak helyi vonatkozásban maradandó alkotása. A református templom bal oldalajtaja jól illeszkedik az épület stílusához. /91. kép/ Az 1828-ban készült klasszicista toldalék ajtószárnyai csúcsíves díszítésűek. /92. kép/ Makó legrégibb építészeti emléke az 1734-ben épült kálvária kápolna. Maga a kálvária sokkal régibb, a török időkben a szegedi ferencesek ide jártak az itteni katolikusság lelki gondozására. A barokk stílusú kápolna egyszerű kivitelű, csupán az ajtó és a torony díszített. /93. kép/ A görög katolikus temetőkápolna még ennél is puritánabb, kimondottan falusias jellegű. /94. kép/ Az egykori püspöki rezidencia kápolnáját Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban. Dór oszlopos homlokzatával a helyi klasszicizmus értékei közé tartozik, valószínűleg Giba Antal alkotása. A római katolikus temetőkápolna négy lizénája szintén dór fejezetű. A szentélyben az oltár mellett itt is és átalakítás előtt a püspöki kápolnában is egy-egy dór oszlop került, a hasonlóság azonos tervezőt feltételez. /96. kép/ Az 1820-ban elkészült református nagyiskola egyszerűen kiképzett homlokzatát csak párkányok, lizénák és az emeleti ablakok fölötti keretbe foglalt klasszicista elemek díszítik. Makó maradandó értékű, egyben az Alföld legszebb megyeházáját mai formájában 1839-ben adták át rendeltetésére. Giba Antal megyei földmérő kitűnő arányérzékkel alkotta meg ezt a méltóságot sugárzó épületet. Nincs rajta semmi mütyür, erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai. /98. kép/ A zsinagóga -amely az ortodox zsidóság templomául szolgált- a romantika gazdagon tagolt, szimmetrikus szerkezetű felépítésével valóságos gyöngyszeme a helyi építészetnek. /99. kép/ A Bach-korszakban épült régi városháza főleg közép-rizalitjával hívja fel magára a figyelmet. A bástyák, az attika-fal, az első emeleti díszterem ablakai és az erkély teszi hangsúlyossá. /11X). kép/ Makó művelődéstörténeti értékei között méltán tartjuk számon építészeti emlékeit. Népi építészete beleilleszkedik az Alföld paraszti világába, de helyi sajátosságokat is hordoz. Az. úgynevezett magasépítészet európai gyökerű. Építészeti emlékeink értékére Tipity János rajzai hívják fel a figyelmet, ugyanis olyan épületeket is felfedez, amelyek mellett közönyösen elmegyünk. Munkái nyomán gazdagabbnak érezzük városunk építészeti múltját, amelyen esztétikai élményt nyújtva kalauzol végig. 65