Tipity János – Tóth Ferenc: Régi makói házak. A Makói Múzeum Füzetei 74. (Makó, 1992)

A polgárság lakóépületei

A középkori Makó földesuraihoz hasonlóan a vagyonosabb polgárai is kőházakban lakhattak. A mohácsi vész után Szapolyai János 1527-ben Pozsár Bálint polgár házában szállt meg, noha szűkebb kíséretéhez tartozó Telegdi Miklós makói kúriája is rendelkezésére állt. Ugyanebben a korban emlegetnek egy sánccal, palánkkal megerősített castellumot, kastélyt, amelyet a törökök 1552-ben romboltak le. Az újjátelepülést követően nagyon vontatottan bontakozott ki a helyi kézműipar és kereskedelem, ennek megfelelően házaik sem különbözhettek a jobbágyokétól. Az 1781. évi tűzvész során János Kovátsné megsemmisült tárgyi anyagának értéke többszöröse egy átlagos telkes jobbágyénak, de a háza miben sem tért el azokétól. A 19. század elejétől sorra épültek a főtéren és a városközpontban a kisebb-nagyobb polgárházak. Klasszicista stílusú volt -az időközben lebontott- Naschitz-ház, amely a makói kereskedőházak legszebbjei közé tartozott. 1821-ben épült a Teleki László utcai Nyékyház, és valószínűleg Giba Antal tervezte a József Attila u. 3. alatti egykori püspöki számtartói házat. Maradandó értékű romantikus stílusú lakóház az úri utca 28. alatti épület, amely jó arányú szimmetrikus elrendezésével, a középrizalit bástyáival, ívsoros párkányával és szoborfülkéivel hívja fel magára a figyelmet. /23.kép/ A 19. század utolsó évtizedeiben a főtérhez közel eső utcákban a véges házak helyett "L" alakú vagy úgynevezett fordított házakat építettek. Az eklektika és a szecesszió igényelte is a nagyobb homlokzatot. Előbb a reneszánsz formakincs jelent meg lakóházaikon: az erőteljes koronázó-párkány, a timpanon, a rusztikás pilaszter. /24, 25, 26. kép/ Előfordul a kőbábos mellvéd is, amely hangsúlyossá teszi az adott homlokzatot. /27. kép/ Nem maradhat el füzérdíszes stukkó sem. /29. kép/ Kövecs Antal építővállalkozó lakóházán a kettőzött ablakok barokkos gazdagságú díszítése főleg a rizalitot emeli ki, amelyet a sarokrizalit esetében a manzárdos toronyrész is hangsúlyossá tesz. /33. kép/ A stukkó szerű gipszöntvények beépítése is általános, ezeken gyakran a barokk stílus formaelemei élnek tovább. /34, 35. kép/ A neobarokk legreprezentatívabb épülete a városi bérpalota, amely összességében és részleteiben is tisztán hordozza a stílus pompázatát. /36, 38, 39, 40, 41. kép/ A neoromantika meseszerűsége és bája olykor játékos könnyedséggel emel ki épületet a szürkeségből. /42. kép/ A századforduló idején az eklektika ellenhatásaként Makón is megjelenik a szecesszió, amelynek legfőbb díszítő eleme a növényzet. /44, 45. kép/ A Maros-parti városban a két stílus keveredve is előfordul /43. kép/, ami a provinciális jellegből folyhat, ugyanis a sze23