Tipity János – Tóth Ferenc: Makói vasművesség. A Makói Múzeum Füzetei 73. (Makó, 1992)

Iparművészet és mesterség

8. Felülvilágítórács Nagy Sándor kivitelezésében (József Attila u. 2.) kihaló szakmák kiváló képviselőit. A kézműipar virágzása idején minden kismester rendelkezett népi esztétikai érzékkel, így a kezük alól kikerült munkák nemcsak a hasznosság követelményének feleltek meg, de egyben szépek is voltak. Ismerték az adott közösség elvárását és igényét. Sohasem elégedtek meg egy tárgy puszta elkészítésével, megfelelő arányérzékkel tetszetős formát adtak neki, és az adottságoknak megfelelően díszítették is azokat. A régi kovács sarlók alakjuk, formájuk szerint miben sem különböz­tek egymástól, de díszítésükben nincs két egyforma, mégha ugyanaz a kovács ugyanabban az időben készítette is azokat. Egyéni stílussal rendelkeztek, így jó szemű egyén igencsak meg tudta mondani, hogy melyik kovács kezéből került ki egy szép tárgy. A közönséges ajtópánt díszítésére legalább annyi időt forítottak, mint a funkciónak megfelelő kimunkálásra. Még egy színre vagy ólra való pántot is gondosan kikovácsolták, vékonyítot­ták, díszítették, lyukasztották, felerősítéséhez kovácsszegeket gyártottak. A menyasszonyi ládára tetszetős vasalás, fogó és zár került. A nádtetős házvégen a cibakdeszkát kosszarvra emlékeztető kovácsolt cibakvas tartotta. A sok fajta kovácsmunka mindegyikét díszítették, így született meg a népi vasművesség, melynek maradandó darabjait a népművészet tarja számon. A polgárosodás új igényeket támaszt a vasművesség tekintetében is. A múlt század 80-as éveitől az addigi véges házakat Makón is felváltják a "fordított" házak, amelyek egyre jobban igénylik a kovácsolt vas alkalmazását. A polgárság mint megrendelő iparművészeti igénnyel lép fel, nekik a kor eklektikus vagy szecessziós épületeihez stílusban hasonló vasrácsokra van szükségük. A mezővárosi kovács életmódban maga is polgáriasodik, elszakad a népművészeti hagyományoktól és az iparművészet felé válik nyitottá. Ez bizonyos gyökértelenséget eredményez. Szakmai tudásánál fogva képes ugyan az ipar­művész rajza alapján pl. egy neobarokk rácsot mesteri módon elkészíteni, de csak keveseknek adatott meg, hogy megfelelő művészi adottság és ihlet során iparművészeti alkotást hozzon létre. Az iparművész pedig nem feltétlenül ért a kovácsolás manuális részéhez, ezért a tervezés és a kivitelezés igencsak elszakad egymástól. A művész kiválaszt magának egy jókezű mestert, aki a megálmodott műalkotást megformázza. 11

Next

/
Thumbnails
Contents