Tipity János – Tóth Ferenc: Makói vasművesség. A Makói Múzeum Füzetei 73. (Makó, 1992)

A mesterség múltja

Szegedi utcában felépült csarnokon eredetileg Kucses Testvérek Ipartelepe felirat állt. A vasműves munkákat valószínűleg segédei kivitelezték (15. kép). Mint európai látókörű iparos képes volt iparművészeti tervezésre is. A Kucses-ház dekoratív ajtórácsa magas szintű alkotó készség és kiváló technikai tudás hordozója (20, 21. kép). A lakatos dinasztia harmadik nemzedékét Kucses Sándor (1893-1957) képviselte, aki Budapesten felsőipariskolát végzett, szaktudását a Skoda-gyárban és a magyar ágyúgyárban fejlesztette. Édesapja üzletébe 1919-ben kapcsolódott be, amelyet tovább fejlesztett. Átlagosan húsz alkalmazottat foglalkoztatott.

1

1 Lipták Béla (1884-1928) géplakatos Makaskán született. Iskoláit különböző felvidéki városokban végezte. 1908-ban került Makóra mint a Bächer és Melichar gépgyár főszerelője. Gépész és kovács szakmára 1912-ben váltotta ki az iparengedélyt, gép- és műszaki kereskedését 1920-ban nyitotta. Mint vállalkozó az üllőtől hamar elszakadhatott, így a városban nevével feltüntetett vasműves emlékek (42, 53. kép) nem feltétlenül saját 5. Lipták Béla firmája kezétől származnak, valamelyik segédje is készíthette. Váratlan halála után a felesége, Gilicze Erzsébet özvegyi jogon folytatta az ipart. 1930-ban társként fia, Lipták István is belépett, aki 1933-tól egyedül folytatta az ipart a Szegedi u. 7. szám alatt. Az iparáról 1950-ben mondott le.

1

2 A Széli kovács-dinasztia 1873-tól működik Makón. Megalapítója Széli Miklós (1858 1919), ő is és fia, Széli Ferenc (1902 - ) is a hagyományos kovácsmesterséget folytatta. Széli Imre (1928 -), Dél-alföld legismertebb kovácsmestere jobbára kedvtelésből készített vasműves használati eszközöket, monumentális műve a szegedi Kass János Galéria vaskapuja. 11 Árvay József: A magyar ipar. Bp. 1941. 84. 12 Vermes Ernő: i.m. 92. 7