Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Makó, 1992)
Az utcanévadás története - Hatósági névadás
Thököly utca = Gerizdes kereszt u. Tisza utca = Szentlőrinczi u. Toldy utca = Kis orosz u. Töltés utca = Töltés alatt Tulipán utca = Csillag u, Gerizdes u, Kaszárnya u, Végső u. Tükör utca = Serház u. Új utca = Új u. Úri utca = Megyeház u, Úri u. Váradi utca = Kaskötő u, Rákótzi u, Váradi u. Vásárhelyi utca = Kapitány u, Nagy u, Vásárhelyi u. Vörösmarty utca = Szent József u. Wekerle utca = Székpart Zrínyi utca = Sárkány u, Susán u, Zrínyi u. 1 1 Hatósági névadás Nem a helyi közigazgatási adminisztráció igényelte az utcanevek intézményessé tételét,hanem előbb a földesúr, majd pedig a főszolgabíró. A telekkönyvi felmérés céljából 1851-ben készült - de időközben megsemmisült- utcajegyzék lényegesen nem térhetett el a lakosság által használt nevektől. Ahol egy utcának két vagy több neve volt, valószínűleg a hatóság a szalonképesebb változatot használhatta. így a mai Eötvös utcát nem Kiszsidó, hanem inkább Fürdő, a Justh Gyula utcát nem Kácsa, hanem Zöldfa utca néven tarthatták nyilván. Az első hatósági elnevezésű utcák az Attila, a Hunyadi és a Zrínyi utca. Miután 1859-ben a város megnyerte az úrbéri pert, minden idők legnagyobb házhelykiosztása kezdődött. Az ekkor született zsellér városrészek utcaelnevezései nem mutattak egységes képet. Honvéd eredeti utcaneveiben általánosak voltak a népi elnevezésűek: Temetősarki (Dembinszki), Nádas (Kmety), Honvédszél (Honvéd), Pipa (Patay), Korcsma (Szende) utca. Ebbe a kategóriába tartoznak az ismertebb személyekről történő elnevezések is: Czirbus (Kápolna), Gyurkutza (Klapka), Kádár (Sarkantyú), Szűcs (Lázár) utca. A vágóhídi városrész utcanevei is zömmel népi eredetűek: Est, Gyöngytyúk, Hársfa, Vágóhíd utca. A kelemenhídi városrész utcanevei névbokrot alkotnak, a névbokrok a hatósági névadás körébe tartoznak. Ilyenek: Oroszlán, Róka, Nyúl, Sas, Fülemüle, Rigó. A Cédulaház városrészen is névbokor érvényesült: Arany (Fuvola), Ólom (Szondi), Réz (Szigeti). Valószínűleg mintául a közeli Cigánybécs Vas utcája (Alma utca vége) szolgált. Cigánybécs lényegesen korábban, a 19. század elején jött létre. Legjellemzőbb utcája a Bécsi (Táncsics Mihály) és a Fátyol (Bercsényi, Vécsey) utca volt. Hazafias lelkesedéstől fűtve 1861-ben a Főteret Széchenyi térre változtatták, a Posta utcát -a határozati párt elnökének halálakor- Teleki László utcára. Telekkönyvezés céljából 1880-ban országosan elkezdődtek a kataszteri munkálatok, ez ismét előtérbe állította az utcák elnevezését. Török Imre elnökletével küldöttség jött létre, melynek tagjai Kökényessy Géza, Boros Sámuel, Bánffy Gyula, Börcsök Gergely és Wais Sándor voltak. Felesleges névváltoztatásokra nem gondoltak, ugyanis a "lakosság fogalom11. U.o. 11
