Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18–19. században. A Makói Múzeum Füzetei 71. (Makó, 1992)

Követőik száma az alábbi években nmeieK.ez.eieK 1827 1835 1835—36 1839 1859 római katolikus 5367 6849 6763 6763 7217 róm. kat. a tanyákon 776 1693 görög katolikus 1817 1907 1907 2000 1711 görögkeleti 13 13 20 43 református 8853 8452 10 488 10 488 13 256 evangélikus 91 253 253 364 zsidó 1111 1111 1120 1120 1296 Nemzetiségi szempontból a város sokkal egységesebb. Erről a Szent István plébánián végzett egyházlátogatások alkalmával fölvett jegyzőkönyvek a következőképpen tudósítanak bennünket: „Ezen város lakosai főként magyarok, ezen kívül románok, németek, ruszinok és néhány görög..."

3 Ugyanerről Szirbik Miklós, református prédikátor 1836-ban a következőket írta: „Makó Várossának lakosai nemzetekre nézve többnyire Magyarok; Vágynák számosan Sidók, Oroszok, ezek között Oláhok, s egynéhány Görögök; vágynák Tótok ...egynéhány Németek is. De ezek mind tudnak Magyarul, az Oroszok pedig már annyira megmagyarosodtak, hogy közöttük tsak egy sints, a ki nemzeti nyelvét tudná. — A Czigányok számba se jönnek, noha nem kevesen vágynák, a Városnak keleti oldalán külön szakaszt formálva, mellyet Bétsnek hívnak."

4 Az említett felekezetek közti viszonyt többnyire a békesség jellemezte. Erről ugyancsak Szirbik Miklósnál az alábbiakat olvashatjuk: „Egyébiránt örömmel említem itt meg azt a szép egyességet, barátságot, melly Makón a különböző Vallásbeli Felekezetek között uralkodik. Nem tudnak itt semmit arról az idegenségről, mellyet sok helyeken a Felekezetek között tapasztalhatni; a barátválasztásban, a társalkodásban nem kérdik azt, hogy tiszteli valaki az Istent? egyik a másiknak Vallásos szokását nem gúnyolja, Templomát nem útálja; temetési és más innepélyes alkalmatosságokkal a Reformátusok a Katholikusoknak, és Oroszoknak, ezek viszont amazoknak Templomába tódulnak. — A lelkeknek Attya, és a szívek mozdulásínak Igazgatója vigye ezt az egyességet elébb, és indítson másokat is e példának követésére."

5 Sajnos ez az egyetértés nem volt jellemző a görög katolikus hívekre. A szent helyek, valamint a liturgikus nyelv használata miatt a ruszinok és a románok közötti viszony egyáltalán nem mondható békésnek. Ellentéteik még a 19. század közepén is durva összetűzésekhez vezettek.

6 A római katolikus temetők területi változásai Makó újbóli benépesülése után a vallási szertartások helyéül szolgáló templomok fölépítése mellett új temetők megnyitása is szükségessé vált. A katolikusok kezdetben az előkerült maradványok tanúsága szerint a mai Szent István térre és 3 Mind az 1835-ös, mind az 1859-es egyházlátogatási jegyzőkönyv hasonló módon és azonos szavakkal nyilatkozik erről. 4 SZIRBIK MIKLÓS 1926. 37.1. 5 Uo. 43—44. 1. 6 A makói görög katolikus templomban végzett 1844-es egyházlátogatási jegyzőkönyv is megemlékezik róla. A dokumentum a parochia levéltárában található. 2