Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei 1778–1805. A Makói Múzeum Füzetei 70. (Makó, 1992)
A 34 059 hold legelő és rét között csak 15 129 hold a hasznavehető, a többi 18 930 hold szikes, zsombékos, vízjárta, így csak ritkán használható. Az uraság az összes legelőnek, illetve rétnek csaknem felét (48,3 %-át) vette el. Vedres István a terület minőségét illetően is végzett méréseket és számításokat. A legelő és a rét minőség és elkülönítés szerinti megoszlása (1100 m-öles holdakban) Jó föld Vízjárta Összesen % Makó város 10 612 3/11 7 004 5/11 17 616 8/11 51,7 Püspöki uradalom 4 516 8/11 11 925 6/11 16 442 3/11 48,3 Összesen: 15 129 18 930 34 050 100 Vedres István a legkritikusabb kérdésre, hogy mennyi legelő illeti meg a makóiakat, logikus okfejtéssel adott választ. Hivatkozik a Coronalis Districtusra, amely szerint a szántóföld mennyiségének felét kell kiadni legelőből. Mivel Makón egy jobbágytelek 56 holdból állt, így 28 jugerum legelőt kell biztosítani. Összességében a 621 egész telek után 17 395 hold legelőt kellene kiadni. A felsőbb rendelkezés megengedi a zselléreknek is a marhatartást. Részükre egynyolcad részt, vagyis három és fél holdat lehet számítani. Az 1067 zsellér részére 3734 1/2 hold legelő szükséges. A telkes jobbágyoknak és zselléreknek összesen 21 129 1/2 hold legelőre lenne szükség, de jó minőségű legelő a város határában csak 15 129 hold van, ezért ezt pótolni kellene szikes, vízjárta területekből. Vedres István egy másik megközelítésben is a város nagyobb legelő igénye mellett érvel. Az urbárium szerint egy egész helyes birtokos Makó városában 8 lovat, 14 tehenet, 12 ökröt, 90 juhot és 12 sertést tarthat, vagyis összesen 136 jószágot. A 621 sessió urbáriális szántó után 84 456 darabot. A telkes jobbágyok az urbárium szerint tarthatnak (darab) 1 telek után 621 telek után Lovat 8 4 968 Tehenet 14 8 694 Ökröt 12 7 452 Juhot 90 55 890 Sertést 12 7 452 Összesen: 136 84 456 A zsellérek egynyolcad részt, vagyis családonként 17 jószágot tarthattak. Az urbárium tabellája szerint 1771-ben 391 házzal bíró és 107 ház nélkül való zsellér volt Makón, a 498 zsellér összesen 8466 jószágot tarthatott, a telkes jobbágyok és zsellérek együtt 92 922 darabot. A városbeliek az urbárium szerinti jószágállományt a sok rossz legelő miatt nem tudták sohasem tartani, így más uraságoktól kényszerültek ökreiknek pusztát, sertéseiknek rétet bérelni. A megyei küldöttség a várost az egész volt legelő használatába visszahelyezte, ezt a megye 1805. május 15-én helyeselve terjesztette fel a helytartótanácsnak. Kőszeghy László püspök a makóiak erőszakos foglalásai miatt a felséghez folyamodott. 14
