Tóth Ferenc szerk.: Címerek és díszpolgárok Makón. A Makói Múzeum Füzetei 69. (Makó, 1991)

Makó történeti címere - Makó címerének viszontagságos századai

folyó úrbéri harc került homloktérbe. Nagy Sándor kutatási alapján Erdei Ferenc is írt címeriinkről. (5.) Makó címerének viszontagságos századai "Volt-e már 1555 előtt is valamilyen pecsétje a városnak, azt nem tudhatjuk, de én azt hiszem — szögezte le Tagányi Károly —, hogy nem volt és ez a legelső. Makó ugyanis az egész középkoron át, 1526-ig... csak falu volt, már pedig nálunk abban az időben falvaknak pecsétjük nem volt, mert azokat másokkal szemben csakis a földesúr pecsétje képviselte." Az viszont nem zárható ki, hogy a földesúr pecsétje a helység címerében tovább élt. Ez Makó esetében is feltehető. Az elmúlt évben Szekeres István grafikus művész — Thaly Kálmántól függetlenül — felfedezte, hogy a legrégibb nyomatokon a felső madár nem galamb, hanem holló. A Csanád nemzetség címerében egyetlen madár, holló található. (6.) így tehát előfordulhat, —bár történeti források hiányában a történeti folyamat nem bizonyítható—, hogy Makó címere elemeiben Szent Istvánig visszavezethető. Tagányi Károly a pecsét parányi jeleiből azt is megállapította, hogy a legrégibb ismert címerünkön elrejtve a keletkezés évszáma is fel van tüntetve. "A körirat után ugyanis közvetlenül, igen durva alakban... 15: az 1500-nak első két száma van kivésve, az évszám többi része pedig a kereszt két oldalán felül van elhelyezve éspedig egy kisebb forma ötös szám(5) a már említett 15 szám alatt, a másik szám pedig a Makó szó M betűje alatt látható, amelyet kettesnek is lehetne nézni, de én megfordított ötösnek és a véső a symmetriája leleményének tartom. Az egészből tehát 1555 jön ki, tehát a legrégibb ismert makói pecsét ekkor keletkezett. Az évszámnak ilyetén alkalmazása régi községi pecséteinken nem példátlan, oka a véső ügyetlensége, hogy a köriratban az évszámoknak nem tudott helyet szorítani,"(7.) Mindezt Tagányi történetileg is alátámasztotta: "Mezővárosi jellegét csak a mohácsi veszedelem után nyerhette Makó, amidőn földesurainak onnan menekülniük kellett a török elől, s így a maga sorsára hagyatva, a földesúri gyámság alól kikerülve, ügyeit magának kellett gondoznia, mindjárt annak a szüksége is előállott, hogy valami hiteles pecséttel is bírjon. Lehetséges, hogy e pecsét létrejötte éppen annak a derék Gárdonyi Tamás uramnak köszönhető, ki mint Makó város bírája ez idő tájt, 1551-ben oly vitézül megvédelmezte a várost."(8.) 6