Tóth Ferenc szerk.: Címerek és díszpolgárok Makón. A Makói Múzeum Füzetei 69. (Makó, 1991)
Makó történeti címere - Makó címerének viszontagságos századai
A város eredeti címerének lenyomata nem maradt fenn, okleveles adat alapján tudjuk, hogy amikor a török 1597-ben fölperzselte a várost, leégett a templom, a paplak, a városháza, elpusztult a városi és egyházi levéltár, valamint a város címere.(9.) A török veszély elmúltával újra vésették a pecsétnyomót, ez látható az 1615. és 1617. évi leveleken. MAKÓ VARAS PETZETI köriratnál látható M és P betű, ez a továbbiakban különböző értelmezést kapott. Tagányi szerint a körirat szavai rövidítés formában is megjelennek: M(ako) P(etzeti). (10.) A 19. század elején a város politikai hangulata egy felbolydult méhkashoz volt hasonló. Egyszeriben a címer is politikai csatározás tárgyává vált. A P betű az uradalom szerint püspökit, a város szerint privilégiumot jelentett. Honatyáink odáig is elmentek, hogy a címerhez tartozó félholdat C betűként értelmezték, és így szerintük a három betű nem jelenthetett mást, mint: Makó Privilegiata Communitas. A politikai küzdelem ezután nem kis hullámokat verve zajlott. Makó városa 1815-ben több pecsétet használt. Volt egy mindennapos használatú, egy borbírói és egy Siggilum Oppidi M Privilegiati (előjogokkal rendelkező M mezőváros pecsétje) köriratú. Ez utóbbit 1815. december 16-án a megye bevonatta. A város fellebbezésében azzal érvelt, hogy a pecsétnyomó körirata a régi szabadságjogokkal, netán a vásártartási privilégiummal függhet össze, amelyet VI. Károly császár 1724-ben adott a városnak. A megyei közgyűlés Návay György főszolgabírót bízta meg, hogy a privilegizált feliratú pecsétet a megyei levelestárban helyezze el, a borbíróit semmisítse meg. A város a továbbiakban a mindennapi szükségre csináltatott pecsétnyomót használhatta. A helytartótanács a fellebbezést azzal az indokkal utasította el, hogy a város neve nincs kiírva a köriratban, az M betű félreértésre és megtévesztésre adhat okot. Végül egy új köriratú pecsét született: MAKÓ VÁROS PECSÉTJE 1819. Két évtizedes csend után a város szabadalmassági pert indított az uradalom ellen. Az uralkodótól várta régi kiváltságos állásának és szabadságának visszaállítását. Ennek a politikai küzdelemnek része lett az úgynevezett pecsét-per. A megyei közgyűlés 1838-ban úgy döntött: "Makó város bíráinak megengedtetik, hogy a jövőben ismét a kérdéses régi pecsétnyomójuk címével élhessenek, azonban oly nyilvános kijelentés mellett, hogy az ekképp használandó privilegiált szó által a jelen törvényes viszonyok és állapotoknak megváltoztatása semmiképp sem céloztatván. Annak ismét divatba hozatala semmi új, más jussok és szabadságok szerezhetési avagy más idegen jussok elsajátításai módjává és 7
