Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Függelék - A Márciusi Front 1938. évi programjának a szerkesztők által megvitatott változata

értelmiség felé fordítjuk. A munkássággal mind a politikai eszmékben, mind a közvélemény formálásában barátságot és együttműködést akarunk. (A mondat kihúzva.) Elsó' szavunk a parasztsághoz szól. A parasztságot valljuk a magyar nép törzsének és a parasztság elnyomott és hátramaradott állapotában látjuk a magyar társadalom bajainak a főokát. Harcolunk az egész parasztságért és számítunk az egész parasztság visszhangjára (javítva: támogatására), de különösen bízunk a parasztság dermedtségéből kimozdult élcsoportok megértésében (a parasztság szótól kihúzva, javítva: kisparasztság és mezei munkásság tömegeiben). Különösen (a szó áthúzva). Bizalommal fordulunk azokhoz a kisgazdákhoz, akik termelési kultúra, társadalmi tudat és kulturális (kulturális szó áthúzva, javítva: szellemi) igények vonalán egyaránt elégedetlenek paraszt sorsukkal, és a polgárosodó vágyuknak keresik az útját (és a polgárosodó szótól áthúzva). Belőlük várjuk a parasztság fölemelkedésének élcsapatát. (A mondat kihúzva.) Minden igyekezetünk az, hogy tudatára ébresszük őket a földmunkássággal azonos érdekeiknek és a közös elnyomás ellen való apellálásnak (apellálásnak szó kihúzva, javítva: tiltakozás szükségességét). Számítunk arra (arra szó kihúzva) a földmunkásságra, amely az alföldi falvak (betoldva: puszták) és tanyák kietlenségében, mások szolgálatában vagy szabad bérmunkásként kínlódnak (kínlódnak szó lehúzva, javítva küszködnek) a nyomorúsággal. Őket tudjuk a magyar föld legmostohább fiainak és értük a leghangosabb követelésünk szava. Valljuk, hogy az ő földhöz juttatásuk a magyar gazdaságpolitika legelső feladata s fölemelésük nélkül nem lehet semmiféle építés ebben az országban. Ébresztő szavakkal fordulunk a paraszt elnyomottságban vegetáló birtokos és birtoktalan parasztsághoz. Hangoztatjuk, hogy nem kell és nem szabad parasztnak maradniok, mert a magyar társadalom és magyar kultúra minden emberfőt és minden emberkezet egységes vállalkozásra szólít és annak is, aki eddig paraszti elzárkózásban élt, a magyar élet világosságára kell kerülnie. (A bekezdés kihúzva.) Számítunk a magyar sorsközösséget átérző és szabad alkotó munka után sóvárgó értelmiség csatlakozására. Aki nem tud belenyugodni abba, hogy a magyar nép nagy többsége kívül él a jog, szabadság és kultúra világán, aki nem tudja elviselni a szolgalelkűséget és rendőrködést, s aki hisz abban, hogy a magyarság képes szélesebb alapú és magasabbratörő kultúrára, annak mi mellettünk a helye. Különösen a mi követelményeink érvényesülése oldja meg azoknak a sorsát, akik paraszt vagy munkás származásuk miatt nem lelik helyüket a magyar úri rend sorai között. (Aki szótól két mondat kihúzva.) Építünk (Számítunk) a magyar fiatalságra, a márciusi utódokra, akiknek nagyon jól kell tudniok, hogy sorsuk és jövőjük egy a magyar dolgozókéval. Azokkal pedig, akiknek jó így ez az ország, ahogy van, továbbra is görcsösen ragaszkodnak hatalmaskodó (hatalmaskodó szó áthúzva) uralmukhoz, bízvást vállaljuk a harcot. Ebben a harcban tönkretehetnek, bebörtönözhetnek, üldözhetnek bennünket, eszméinktől eltéríteni nem fognak soha. Mi biztosan (biztosan szó áthúzva) álljuk a harcot és (olvashatatlan kifejezések) készek vagyunk ennél többre és nagyobbakra is. A márciusi front harca ma még szellemi harc, ám tudják meg, hogy ez az első és döntő csatatér s mi (minket) ezen a küzdőtéren le nem győzethetünk (-dőtéren le nem győzethetünk szavak kihúzva, javítva: -dőtéren le nem győzhetnek). Márciusi Front

376 (nevében) 37

4 Sárközi György lakásán Erdei Ferenc által előterjesztett szövegváltozat vitájában Kovács Imre, Féja Géza, Donáth Ferenc vettek részt. Illyés Gyula és Veres Péter észrevételeit Sárközi közvetítene. A gépirat másolata az ELTE Szociológiai Intézetének Kézirattárában. 131