Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Függelék - A Márciusi Front 1938. évi programjának első változata

3. A Márciusi Front 1938. évi programjának első változata írói szándékaink beteljesültek: szavaink nyomán megmozdult az ország. írásainkat ezrek olvasták megdöbbent lélekkel, eszméink ápolására és megvitatására lelkes társaságok keletkeztek, előadásainkra városi és falusi tömegek sereglettek, s mi magunk fanatikus harcosaivá edződtünk a fölidézett eszméknek. De föltámadt az ellenhatás is. Az egész hivatalos Magyarország és a sanda szándékú reformer had ellenünk fordult. Előadásainkat nem engedélyezték, könyveinket elkobozták, kiadóinkat megfélemlítették, sajtó engedélyeket nem adtak, ellenünk bűnvádi pereket indítottak és olyan rágalom és gyalázkodás özönt zúdítottak ránk, amilyet régen látott a magyar közélet. írói mozgalmunknak az országmozdító hatáson kívül két eredménye lett. Egyik: föltártuk a magyar társadalom válságos állapotát, a másik: fölébresztettünk egy szellemet, amely megdöbbenve látja nyomorúságainkat és lázas igyekezettel kutatja a gyógyulás és a megoldás útjait. (A szövegrész tintával áthúzva, fölé írva ceruzával a következő szöveg, amelyet tintával áthúztak: a magyar nép széles rétegeiben fölkeltettük társadalmunk átalakulásának a követelményét — vágyát tudatossá tettük helyzetünk tarthatatlanságát.) Az ország fölfedezésének a munkáját távolról sem végeztük el. Időnk, eszközeink és embereink kevesek voltak ahhoz, hogy részletekbe menő, és orvoslás alapjául szolgálható pontos diagnózist adjunk, de megmutattuk a nyomorúságot és tudatossá tettük társadalmunk tarthatatlan állapotát. Amit gondosan titkoltak azelőtt, vagy balzsamcsöppekkel (tintával bejelölve) enyhítettek, mindazt mi rideg tárgyilagossággal világosságra hoztuk és megnyitottuk az útját a további föltárásnak. Társadalomkutató írásaink nem születtek sem írói élménykeresésből, sem tudományos kíváncsiságból: (Hanem szó ceruzával áthúzva) történelmi szükséglet vitt rá bennünket. Osztályunknak és az egész magyar népnek kétségbeejtő nyomorúsága adta kezünkbe a tollat és az a (szellem szó ceruzával áthúzva) meggyőződés (meggyőződés ceruzával áthúzva, javítva: tudat) vezette lépéseinket, hogy méltatlan ez a sors az emberekhez és keresni kell az útját különb és emberségesebb életnek. Ezt a (szellemet — ceruzával áthúzva) meggyőződést (ceruzával föléjelölve) írásaink és szavaink azóta széjjelsugározzák az országban és ma már széles körben általános a (reformvágy — tintával áthúzva) tudatosság (tintával föléjelölve) és a magyar társadalom gyökeres átépítésének a követelése. A fölidézett (szellem szó tintával áthúzva) eszme (tintával bejelölve) lelkes és értékes emberekből összetevődő gárdát toborzott össze és ma ezek az emberek várják a kezdeményezést a cselekvő mozgalom elindítására. Irodalmi mozgalmunk mindkét eredménye tehát további lépésekre kötelez bennünket. Ha eddig írói művekkel rámutattunk társadalmunk nyomorúságaira és ugyanezekben a művekben a változtatás és az emberségesebb megoldás szellemét sugalmaztuk, akkor most vállalnunk kell a cselekvő szándék eligazítását is, mert ezt várja tőlünk az ország és ezt követeli a magunk lelkiismerete is. Vállaljuk. Jól látjuk, a magyar társadalom történelmi helyzetét és tisztában vagyunk a fórumon ágáló politikai irányzatok céljaival. Egyik oldalon a feudalista nagybirtokosok, kapitalisták és a hatalmassá nőtt hivatalok bürokrata urai kísérleteznek a fasizmusoktól (őrzött — áthúzás ceruzával, javítva: hozott) módszerekkel és fogásokkal, hogy bomló uralmukat továbbra is megtarthassák, a másik oldalon pedig vagy szektává szorult demokratikus pártok küzköd112