Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A politikai erőtér átrendeződése. Válságtünetek
egy lelkiállapotnak s ugyanakkor tudósít a házasság, a családalapítás ódiumát vállalni nem akaró, merő (!?) férfi könnyen desifrírozható, keserű és önsanyargató praktikáiról. „Évám, engem nem érdemes szeretni. Lehet, hogy jó és emberséges, lehet, hogy fanyar ízeim jobbak a szőlő nedvénél, de nem érdemes. Én nem vagyok hálás és nem vagyok engedelmes. Nyugalmat sem adok, ellenben megpróbáltatást annál többet. Én hűséges sem vagyok. Ezerszer el foglak hagyni és meg foglak tagadni kegyetlen isteneim miatt. Szerethetsz, de ne várd, hogy ezért azt kapod, amit méltán várhatnál. Ha maradsz mellettem, meg kell tagadnod szülőidet, osztályodat, egy puhára párnázott világ lanyhaságát, szóval mindent, s helyébe még engem sem kapsz egészen. Lehet, hogy mégis érdemes. Te tudod, én szeretlek és azt érzem, hogy minden más asszonyi állatok nem lesznek létezők számomra, ha Te velem maradsz, de ez nem sok biztatás. Hogy jó szülőid kívánsága szerint légy a feleségem, az bizonyosan nem történhet meg. Én lehetek neked életed értelme és tartalma, de nem lehetek támasza és biztonsága. Nem folytatom, Évám. Többet hasztalan mondanék, most már rajtad a sor. Én egyszer a Te kétségeidre úgy feleltem, hogy határoztam és méltónak tudlak a mellettem állásra, most Te felelj: vagyok-e méltó a szerelmedre? Bús szerelemmel ölel Ferenc" 26 4 Tudjuk, hogy Erdei Ferenc végül „megadta" magát: 1938. március 15-én eljegyezte, majd 1938. június 25-én feleségül vette Diósszilágyi Évát. Az após és Erdei közéleti szerepe, ismertsége egyaránt magyarázza, hogy az esküvő társadalmi esemény volt Makón. A korabeli városi sajtó is hírt ad az eseményről. Figyelemre méltók a külsőségek is. „Ma, szombaton tartotta esküvőjét dr. Erdei Ferenc író Diósszilágyi Évával, dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos lányával. A polgári esketést Nikelszky Jenő polgármester végezte délben a városházán, a polgármester hivatali szobájában. Az egyházi esketés délután fél hét órakor a református templomban volt, ahol vitéz Bánáthy Péter végezte a szertartást. A templomot teljesen megtöltötte az előkelő, díszes esküvői közönség, amelynek soraiban ott láttuk Ring Béla alispánt is." 265 Diósszilágyi Éva visszaemlékezése szerint az eseményre rengeteg ember eljött „ahogy akkoriban mondták: az egész Makó". 26 6 Az ünnepélyes külsőségek, a nyugat-európai nászút, Erdei felhőtlennek tűnő öröme a külső szemlélő számára azt sejtették: Erdei révbe érkezett. Ám az esküvő külsőségei — amelyek nem szándékai ellenére voltak ilyen reprezentatívak, konvencionálisak — inkább Erdei ambivalenciáját tükrözték. A felhőtlen — vagy annak tetsző öröm — rövid lejáratúnak bizonyult. A mindennapokban az idézett levélben említett polgári falak, a létforma konvenciói — a vizitek, családi csevelyek — kevésbé bizonyultak elviselhetőnek: visszavágyott az ezerszer „elátkozott" paraszti környezetbe. Apjával közösen földet vesznek Szigetszentmiklóson — úgy vélte, itt a szellemi munka mellett egy mintagazdaságot is létrehozhat —, s azt javallja feleségének: költözzön ő is szigetszentmiklósi tanyájukra. Hamar kiderült: e történet folytathatatlan, s bár 1945-ig de jure Diósszilágyi Éva Erdei felesége, a gyakorlatban kapcsolatuk elhidegül, érdemben megszakad. Ez azonban egy későbbi történet. Szerelme és házassága történetének e könyvben tematizálható vonatkozásai Erdei személyiségével kapcsolatos feltevéseinket új oldalról világították meg. Különö1, 4 Erdei Ferenc levele Diósszilágyi Évához. Uo. 2Í S Makói Újság. 1938. június 25. , M In. Papp Zoltán: Makó története, i. m. 24. old. 75
