Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A politikai erőtér átrendeződése. Válságtünetek
cióharcok — ha átmeneti időszakra is — e mozgalom számára akkor terrénumot biztosítottak. S a szociográfia is felszállóágban volt: az 1936 őszén, 1937 tavaszán megjelent írások országos visszhangja úgy tetszett tömegbázist biztosít a mozgalomépítő munkához. A politikai erőtér átrendeződése. Válságtünetek 1938 tavaszán a kondíciók érdemben módosulnak. 1938. március 12-én a Wermacht egységei átlépték a német—osztrák határt s az anschluss következményeképpen — nem számba véve e lépés egyéb kihatásait — a terjeszkedő Harmadik Birodalom Magyarország közvetlen nyugati szomszédja lett. Mindez törvényszerűen vonta maga után a német befolyás erősödését. Nemcsak a szociáldemokrácia vagy a liberális-demokratikus kezdemények, de még a legitimista irányzatok is erőteljesebb nyomás alá kerültek: míg a jobboldali radikalizmus térhódítását ösztönző gesztusok erősödtek. A változások a parlamenten belüli erőviszonyok módosulását is maguk után vonták: „megindult a képviselők vándorlása középről jobbra". 24 0 Az ún. zsidókérdéssel kapcsolatos viták is radikalizálódtak: Csilléry András március 29-én az alsóházban előterjesztette a kereszténypárt határozati javaslatát a zsidókérdésben, összegezvén a parlamenti képviselettel rendelkező militáns jobboldali csoportosulások ,,őrségváltás"-sal kapcsolatos elképzeléseit. A javaslat nemcsak a zsidó vagyonok vizsgálatát szorgalmazta, de a „zsidók állampolgárságának" felülvizsgálatát és szükség esetén megsemmisítését is. 24 1 A kormány—részben, hogy kifogja a szelet a szélsőjobb vitorláiból — megkezdte az első zsidótörvény kidolgozását. Pozíciója azonban megrendült. 1938. április 3-án a kormányzó rádióbeszédében egyértelművé tette a Darányi-kormánnyal szembeni bizalmatlanságát. Megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások, s májusra már nyilvánvalóvá vált: a befutó Imrédy Béla. Májusban már kormányprogramot hirdet, amelybe beépíti a népi mozgalom számos kezdeményét, kiiktatva természetesen minden demokratikus iniciatívát s felcserélve azokat korporativ fasiszta elemeket tartalmazó — a nemzetiszocializmustól egyidejűleg elkülönülő — programcélkitűzésekkel. Az Imrédy-kormányban szerepet kaptak olyan miniszterek is — utalok KeresztesFischer Ferenc belügy-, gr. Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi és Hóman Bálint tárca nélküli propagandaminiszterre—, akik jól ismerték a népi írói mozgalmat, annak különböző irányzatait, s igaz, különböző értékszempontokból vezéreltetve — szerepet játszottak a Márciusi Front pacifikálásában, a népi mozgalom „áthangolásában" vagy legalábbis az arra irányuló kísérletben. 24 2 Imrédy „sokjelentésű" programbeszédét egyébként a művelt nyugat egyes mértéktartó politikusai s a kormányzó párttól távol álló ellenzéki pártok is kezdetben kedvezően fogadták. 24 3 24 0 Jóllehet a kormányzati erőviszonyok szempontjából nem meghatározó, témánk szempontjából azonban figyelemreméltó, hogy a Kisgazdapártból is kilépett hat képviselő, s „Nemzeti Földmíves és Munkáspárt" néven új szélsőjobboldali pártot alapított. E „törpepárt" legismertebb tagja az 1937-ben még a Márciusi Front harcostársaként és oltalmazójaként fellépő kiváló agrárközgazda: Matolcsy Mátyás volt. Egyébként a kereszténypártból is kilépett a szélsőjobb Maróthy Meizler Károllyal az élen, s létrehozta a „Keresztény-Nemzetiszocialista Frontot". C. Sípos Péter i. m. 31—32. old. 24 1 1935. évi április 27-re hirdetett Országgyűlés képviselőházának naplója. XW k. 308. old. 24 2 Kovács Imre: Levél a Márciusi Frontról. Kelet Népe, 1940. 6. sz. 13—14. old. 24 3 Képviselőházi Napló 1935—40. XIX. K. 89, 336. p. 68
