Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A makói találkozó
E viták, amelyek a körülmények kényszerítő' hatása következtében részben a színfalak mögött folytak, még alkalmat adtak a hazai demokratikus mozgalmak egy fontos dokumentumának megszövegezésére, de egyben jelezték a megosztottság, a kifáradás nyilvánvaló tüneteit, amelyek a Front spontán felbomlásához, illetve (és) tudatos elsorvasztásához vezettek. E „körülmények" mindenekelőtt a nemzetközi erőtér további átrendezésével kapcsolatosak. Folytatódott a hitleri Németország térhódítása, pozícióinak erősödése. 1937 őszén Mussolini csatlakozott az Antikomintern-paktumhoz; Darányi Kálmán látogatást tett Berlinben, s ezt követően megkezdődik egy Csehszlovákia elleni együttes katonai fellépés előkészítése, 17 3 Halifax angol külügyminiszter Berlinbe látogat; 1938 februárjában Ausztria és Németország vezetői között aláírt megegyezés újabb lépés az anschluss felé vezető úton: 1938. március 12-én hajnalban a Wehrmacht egységei átlépték a német—osztrák határt. A Darányi-kormány jobbra tolódása a belpolitikában is érzékelhetőbbé vált. A Szálasi mozgalmának megerősödésétől való félelemnél is közvetlenebbül befolyásolta a kormányzati politikát az ún. úri jobboldal kezdetben „álcázott", ám szívós és hatékony előretörése. Kozma Miklós a magyar politikai mozgásokat figyelve jegyzi meg naplójában: „miniszterelnöksége alatt nem ő, hanem a pártnak titkosan megszervezett része kormányzott... Darányi a miniszterelnök-felelősség látszatával exponense volt egy valójában felelőtlen titkos energiának." 17 4 Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrben elhangzott beszédét — nem ok nélkül — a fegyverkezési program bejelentéseként értékelték. Az egymilliárdos invesztációt bejelentő nyilatkozat azonban az alkotmányos jobboldaliság jegyében meghirdetett nemzeti koncentráció programja is volt. 17 5 Az „úri jobboldal" megnyerése feltételezte a katonatiszti-államhivatalnoki-középbirtokosi rétegek hegemóniájának erősítését s a program populista felhangokkal való átszínezését. Az 1938. március 9-én újjáalakított Darányi-kormány összetétele is ezt a benyomást volt hivatva erősíteni. A Márciusi Frontot — s tágabban a népi írói mozgalmat — ezek a változások közvetlenül is érintették. 1937 tavaszán Kémeri Nagyék militáns mozgalmának ellensúlyozása érdekében Darányi hallgatólagosan tudomásul vette az „ellentáborok" szerveződését, jóllehet a baloldali tendenciák jelentkezését akkor sem tolerálta. 1937 tavaszán azonban a Márciusi Front „beazonosítása" még nem történt meg, de 1937— 1938 télfordulóján már a Márciusi Frontot, illetve azon mozgalmak laza szövetségét, amelyek hozzá kapcsolódtak, a belügyi kormány átvilágította, s a hivatalos Magyarország megkezdte a Front megosztását, amely egyaránt s néha egyidejűleg jelentette az ,,elszívás", a megbénítás és a felmorzsolás taktikáját. Jól példázza ezt a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetségével (MEFHOSZ) kapcsolatban alkalmazott taktika. 1938. január 28-i keltezésű a következő, Erdeihez adresszált levél: 17 3 „A Führer mindig azt hirdette —jelentette ki Göring ez alkalommal —, hogy Magyarország mostani nemzedékeinek meg kell elégedniük azzal, hogy egy irányba, Csehszlovákia irányába léphessenek fel támadólag, és így visszaszerezzék az ehhez csatolt területeket." A németek magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban, 1937—1942. Összeállította: Bolgár Elek. Bp. 1947. 3. sz. d. 19—21. old. 17 4 Kozma-iratok. 9. O. L. 1938. H. Napló. 17 5 Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde. O. L. MTI 1938. március 5. 48
