Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A makói találkozó
Erdei közben dolgozik a Parasztok egyes fejezetein is, jóllehet annak első változataival nincs megelégedve. Hangulata erősen hullámzó. A család, a megszokott környezet hiánya újra felfakasztja a régi sebeket, a sikerek illékonynak tűnnek, az új szereppel való azonosulás nem olyan szilárd, mint azt kezdetben maga is gondolta, íme a hangulati hullámzás, az identitáskeresés néhány nyomjelzője: ,,Az este azzal feküdtem le, hogy felébredek a Parasztok világába és szigorúan írom. A szép reggeli napsütés meggyőzött arról, hogy ez nem oly egyszerű. Teli vagyok a parasztokon túli szféra gondjával, ízeivel. Miután nagy kínlódások után odáig jutottam, hogy magam is belekóstoltam egy szabad emberség ízeibe, és politikus vagy nem politikus használatra való igazságaim egyszer már szilárdan megálltak ezen a szinten, nem tudok könnyen ,visszaesni'..." 13 2 A Diósszilágyi Évához őt oldó-kötő újfajta érzelmek is motiválták labilitását, az új identitás keresésének küzdelmét. „Valaha pedig nagyon szerettem a hűvös komolyságot és a rideg nagyszívűséget — írja 1937. november l-jén —, de most nem esik jól. Kicsiny dolgokban annyi buta zavart halmoztam össze az elmúlt napokban, hogy a történőknek a nagyszerűségeit nem tudtam tisztán fölfogni... Majd ha egyszer méltóbb állapotba leszek, ha már tettem néhány lépést a szükséges úton, ha nagy dolgoknak a szférájába emelkedtem vissza, ha már eleget megírtam a Parasztokból, ha már túljutottam az apró hazugságok szennyén, talán azon a karácsonyon, akkor majd kimondom... Most pedig, ajtóim behajtva a Parasztok világába menekülök, és vágom a kérget, amely nem akar fölengedni." 13 3 „Tisztulnak terveim és írom a Parasztokat. Apró kis nyavalygásokat magam mögött hagytam — írja 1937. november 2-án Budaligetről—, és már szeretem a hűvös magánosságot és a nagy dolgok ridegségét." 13 4 A ridegségre-hidegségre való utalás nem egyszerűen jelképes. Fűtetlen szobában, egy kutyával osztva meg magányát, él az akkor még a főváros peremgyűrűjének, kies pontjának számító Budaligeten. Ám ugyanakkor a jelzők szimbolikus jelentőségűek is, a hangulat, életérzés törékenysége pedig léthelyzet és alkat találkozása. E dolgozatban azonban sok mozzanatot zárójelben hagyunk — különösen az ingadozásokat motiváló intimebb utalásokat. A levelek ugyanakkor olyan belső történésekről tudósítanak, amelyek Erdei 1937. őszi közszereplésének indítékrendszerét finomabban árnyalják, és kapcsolatrendszerének, terveinek pontosítását is lehetővé teszik. A Márciusi Frontnak a fővárosban októberben két nyilvános rendezvénye volt, amelynek szervezésében, illetve lebonyolításában Erdei is részt vállalt, és folytatódtak a programviták is. Az elsőre november 13-án került sora Zeneakadémián, és ez a Front és a Magyar Múzsa közös akciója volt. A Magyar Múzsa fő inspirátora Erdei és Bibó baráti körének egyik legeredetibb tagja, dr. Borbély Mihály volt. Foglalkozását tekintve orvos, a Válaszban és a Kelet Népében több cikket közölt a magyar egészségügy helyzetéről, halaszthatatlan reformjáról. Érdeklődési köre széles, s mert kitűnő szervező is volt, így lett organizátora a Magyar Múzsának. E laza tömörülés célja az volt, hogy a Front körül fürtszerűen szimpatizáns tömörülések jöjjenek létre, az értelmiségi elit nagy tekintélyű képviselőiből. Az Oktogon téren lévő Savoy kávéházban — a hely kiválasztá13 2 Erdei Ferenc levele Diósszilágyi Évához. Budaliget. 1937. október 25. i. m. 64. old. Levelezés: 248. 13 3 Erdei Ferenc: Diósszilágyi Évához. Budaliget, 1937. november 1. i. m. 65. old. Levelezés: 245. 13 4 Erdei Ferenc levele Diósszilágyi Évához. 1937. november 1. i. m. 65. old. JAM 90. 110. 1. Levelezés: 245. 36
