Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

A Márciusi Front zászlóbontása

Reitzer Béla ugyancsak február 16-án kelt levelében — az országos napilapokból értesülvén a történtekről — így ír: „Ferencem, azt is írhatnám: ave Victor! üdv a győzőnek! Olvasom a honi sajtónkban, hogy esett meg végül is Makó városában. Először nem akartam a szememnek hinni, azt hittem, káprázat. Aztán megmelegedett a szívem, és legjobban nyakadba szerettem volna ugrani és megölelni, édes felem, micsoda ember vagy a gáton! Ilyen arányára a melletted való megnyilatkozásnak gondolni sem mertem volna, ... Hihetetlenül nagy dolog ez, Ferencem..."

4

1 A levelek hangvétele jól tükrözi azt a szinte eufórikus lelkesedést, amelyet e pozíciónyerés s az azzal társuló remények Erdei barátai, harcostársai körében kiváltottak. A parasztság nevében toborzódtak mozgalmak, pártok; „kutatták" őket lelkes monográfusok, regöscserkészek, néprajzosok. De maga a parasztság — kevés számú parasztpolitikustól eltekintve — érdemben „mozdulatlan", mondván, a dolgok nélkülük történnek. A makói történések és ezen belül a hagymaszövetkezetben végbemenő, illetve remélt további változások azonban új távlatot kínáltak, s ez magyarázza Erdei barátainál, harcostársainál a remény és a bizalom „túlcsordulását". A várakozásokat mérlegelve, Féja retrospektív visszaemlékezéseiben már kiemel egy mozzanatot: „A makói szövetkezet példát mutatott, rokon törekvések éledeztek, amennyiben hasonló független, népi szövetkezetek alakulnak, a Márciusi Front alapi anyagot nyer."

4

2 Erdei Ferenc nyilatkozatai visszafogottak voltak — ő pontosan tudta, milyen válságjelenségek magyarázzák a szövetkezet vezetésén belüli földcsuszamlásszerű változásokat (ezekre visszatérünk) —, és számolt az ellentámadás lehetőségével is. Mégis : a győzelem — ha illúziók, hitek, remények fel is nagyították jelentőségét — társadalmi tény volt. A Márciusi Front zászlóbontása A Várospolitikai Szemle március 21-i számában megjelent kommüniké — az időpontok egymásra tolódását felhasználva — egymásra csúsztatja a makói és a későbbi budapesti történéseket. A kurzivált cím: Márciusi Front! Alatta az alcím: Féja Géza bejelentette a Kossuth-párt új programját. Új, országos szervezkedésre indult a párt. Majd a sokat sejtető cím alatt a szöveg: „A makói Kossuth-Párt életében fordulópontot jelentett az az irodalmi est, amelyet február 28-án tartottunk a Korona Szálló nagytermében. Az est középpontjában Féja Géza Irodalom és társadalom címen megtartott előadása állott, amely a Kossuth-front (?!) teljes szemléletét tartalmazza úgy a történelemről, mint a társadalmi problémákról és a magyar irodalomról is."

4

3 A szövegből csak közvetve tűnik ki, hogy Illyés Gyula és Veres Péter nem vettek részt az esten. A feltételezhetően H. Szabó által írt kommüniké e tényen finoman átsiklik, s a következőkben már egybeépíti a február 28-i és március 15-i történéseket: „Kiindulópontja volt ez az előadás annak a szervezkedésnek, amelyet országos vonatkozásban indít meg a Kossuth Párt, s amelynek mai élethez simított programját Márciusi Front címen szintén Féja Géza jelentette be azon a márciusi ünnepségen, amelyet a pesti Nemzeti Múzeum előtt rendezett a pesti ifjúság, pontosan azon a helyen, ahol valamikor a magyar szabad sajtó első példányát mutatták fel..."

4

4 S ezt 4

1 Reitzer Béla levele Erdei Ferenchez. Bp. 1937. február 16. Levelezés: 111. " Féja Géza: Makó és a Márciusi Front, i. m. 183. old. 4

3 Várospolitikai Szemle, 1937. március 21. 7. old. 13