Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Válasz-est Makón

márciusában memorandumot készít, amelyben — a később általa megtagadott külpolitikai hangsúlyokkal egybehangzóan — elsődleges feladatának tekinti annak megakadályozását, hogy az értelmiség és a nemzeti kispolgárság nyilas befolyás alá kerüljön.

3

1 Minden lényeges kérdésben ezt a szélkifogásos módszert vetette latba a tömegmozgalmak erőtlenné tétele és az úri elit hegemóniájának megőrzése érdekében. Imrédy memorandumát természetesen a toborzódó demokratikus mozgalmak nem ismerhették. A Darányi-kormány be nem váltott ígéretei, az Új Szellemi Front mozgalmának korábbi kudarcai azonban arra figyelmeztették vezéregyéniségeit, hogy reformelképzeléseiket ne kössék kormányígéretekhez, és egyértelműen vállalják fel annak a rétegnek a követeléseit, amelyre építeni kívántak. Ugyanakkor a gondolatban formálódó Parasztpártnak egy szélesebb integráció számára is keretet kívántak biztosítani. Féja Géza már említett Válasz-cikkében e gondolatot kísérelte meg körvonalazni : ,,Mai politikai pártjaink mögött többnyire még osztályokat sem találunk, hanem egészen szűk, de igen jól szervezett érdekszövetségeket. Amennyiben mégis osztályjellegük van, ama osztályokat képviselik elsősorban, melyeknek léte immár történelmi anakronizmus. Némelyik látszólag a tömegekre támaszkodik, de csak azért, hogy a tömegek erejét és hangulatát legszűkebb érdekeinek biztosítására felhasználhassa. E pártok méhéből hiába várjuk a dolgozó rétegek egyezségét, az új nemzeti integrálódást. A parasztpárt emberi befogadóképessége minden más politikai alakulásnál szélesebb lesz. Az első és csorbíthatatlan állomás természetszerűleg a parasztosztály felszabadítása, e küzdelemben az új front nem riadhat vissza az osztályharc fegyvereitől sem. De a cél a legszélesebb emberi integrálódás: a felszabaduló osztálynak harc közben nemzetté kell szélesednie."

3

2 Programja azonban — részben a helyzet ellentmondásosságát tükrözve — nem volt konzisztens. Végeredményben ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy e térségben nem alakult ki „komoly s döntő szerepre képes polgárság" s „az ipari munkásság-szerep is másodrangú jelentőségű"

3

3, s ily módon csak a közép-kelet-európai földmunkásrétegek, parasztpártok és ezek összefogása szolgálhat bázisul az elkerülhetetlen átmenethez. A Féja Géza cikkében 10 pontban összegzett követelések jól tükrözik a program vázlatosságát, egyoldalúságait.

3

4 A Függetlenségi Kossuth-Párt Makón 1937 januárjában megrendezett gyűlésén — valószínűsíthetően H. Szabó kezdeményezésére — e követelések támogatókra találtak. Szerepet játszhatott az új párt alapítását igenlő vélekedésekben az a tény, 3

1 Imrédy Béla BM 1. — Imrédy Per Memorandum Darányi Kálmán miniszterelnök részére 1937 március. 3

2 Féja Géza: Magyar parasztpártot, Válasz, 1936. 307. old. 3

3 Féja Géza; i. m. 308. old. 3

4 Féja Géza, Válasz. „1. Harc a feudalizmus teljes lebontásáért, ideológiai kísérleteinek teljes eltüntetéséért. 2. Állásfoglalás a kapitalizmussal szemben. 3. A földbirtokreform részletes és gyakorlati munkaterve. 4. Melyik a közép-kelet-európai földművesrétegek számára a legtermőbb társadalmi és gazdasági életforma? 5. Ideológiai alapvetés és részletes terv az összes dolgozó osztályok együttműködésére. 6. Az új állam természetrajza. 7. Az új kultúrpolitika útjai. 8. Állásfoglalás és harc az imperialista rétegekhez szító és velük függvényszerűen összefüggő s a fedualizmustól megfertőzött, agrárpártokkal' szemben. 9. A kelet-közép-európai parasztpártok együttműködésének útjai. 10. Az európai parasztság együttműködésének terve." — Féja Géza: Magyar parasztpártot i. m. 1936/1. sz. 308. old. 10