Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Erdei Ferenc a nyugati tanulmányút után

nik — egy héten belül már levonatot is kapott, így a cikk Mezővárosi társadalom címen a Válasz szeptemberi számában meg is jelent.

1

7 Budapesti útjain egyébként a Kör több tagjával is kapcsolatba került. Megkönnyítette a tájékozódást, hogy Bibó István és Reitzer Béla már a fővárosban laktak; és Ortutay ismeretségi köre pedig különösen sokirányú volt. Intenzívebbé vált kapcsolata Féja Gézával is. Levelezésükből kitetszően, 1936 őszén együttműködésük nemcsak baráti, de munka jellegű is.

1

8 Féja egyébként a Viharsarok terepmunkái során Makón is megfordult. Itt — az ő megfogalmazását idézve — Erdei vendége volt.

1

9 Találkozásaik színhelye Budapesten a Centrál mellett a Philadelphia kávéház, ahol nemcsak arra nyílik mód, hogy szót váltsanak készülő könyveikről — Féja több református tiszteletesnek írt levelet, hogy adjon szállást Erdeinek és segítse munkájában —, de e számára korábban szokatlan miliőben ismerkedik össze Kovács Imrével, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal, Kerék Mihállyal, Matolcsy Mátyással (Veres Péterrel a kapcsolata korábbi keletű).

2

0 Egy makói munkatársához, H. Szabó Imréhez írt levele eredetien dokumentálja az akkor huszonhat éves Erdei ironikus, kicsit hetyke viszonyát a Centrál kávéház prominens személyiségeihez: „Pesten vagyok, de a tanulság így sem kevesebb, mintha Báselban lennénk... Gyakorta vagyok együtt a népi avantgarde-val s már nagyon kiismertem őket... Kerék Mihály olyan bölcs agrár-tudós, aki ha az Okh. igazgatója lenne, rendkívül megelégedne. Pocakja és tokája van. — Kovács Imre deli ifjú legény, sokat és ékesen beszél, ő mondja legtöbbször a forradalmat és ő tudja legkevésbé, mi az. Simán tud beszélni a kávéházban, olyan tanácstalan lehet a zűr-zavar és az összetett dolgok között. Azért bátor és számottevő ember. — Matolcsy igen művelt, okos közgazda. Elegáns, jól fésült s szívből szereti a parasztokat. Maga azonban olyan úr, akinek ez fontosabb, mint az összes parasztok nyomorúsága. Tipikusan nem forradalmi ember. A két igazán nagy író, Tamási és Illyés, a legkülönb emberek a társaságban, de egyik sem politikus. Tamási nem is csinál ebből gondot magának, ellenben ő szintén együtt érez a jövendő magyar forradalommal. Illyés feltétlenül radikális. Németh László tanulságos ember, ami programot adott, az nem jó, de inspiratív. Egyetlen politikus ember Féja. Bátor és meg nem alkuvó, igazi motor. Nem nacionalista módon magyar és nem marxista módon szocialista. Adynak a folytatója, egy fokkal a realitásokhoz közelebb, viszont a költő zsenije nélkül."

2

1 Sommás ítéletei természetesen megkérdőjelezhetők, s bár kapcsolata a Kör több tagjával később sem felhőtlen — különösen az 1945 utáni évek tévedései, tragikus vétségei jelentenek e vonatkozásban tehertételt —, eszmei kötődése e Körhöz életre szóló. S az sem lehet kérdéses, hogy a viták e körben nemcsak távlatosabbá teszik Erdei gondolkodását, de politikai tájékozódási lehetőségeit is megsokszorozzák. Súlya a makói közéletben is megnő. Neve a város határán túl is ismertté válik, növeli tekintélyét a makói hagyma termelésében játszott szerepe és a szövetkezet fejlesztése érdekében végzett munkája. 1

7 Sárközi György levele Erdei Ferenchez. Budapest, 1936. augusztus 25. Levelezés: 64. 1

8 Erdei Ferenc levele Féja Gézához. Szeged, 1936. október 7. Levelezés: 70 Féja Géza levele Erdei Ferenchez. Budapest, 1936 okt. Levelezés: 71. 1

9 Féja Géza: Makó és a Márciusi Front. In: Lapszélre. Bp. 1952. 185. old. 2

0 A Centrál kávéház szerda délutáni összejöveteleinek hangulatát, a Válasz-kör törzsasztalának vitáit szuggesztíven idézi fel Kovács Imre. In: Huszár Tibor: Beszélgetések. Bp. 1983. 103—04. old. 2

1 Erdei Ferenc levele H. Szabó Imréhez. 1935. december. A József Attila Múzeum gyűjteményében. Idézi Tóth Ferenc, Makó és a Márciusi Front. In: Pintér István (szerk.) Fél évszázad múltán a Márciusi Frontról. Bp. 1989. 113—14. old. 7