Tóth Ferenc szerk.: Hollósy Kornéliának A magyar írók április 13. 1857. A Makói Múzeum Füzetei 67. (Makó, 1990)

Sö o© Cs o HOL VETTÜK A DALT. Emlékül Lonovics-Hollósy Kornéliának. Mi adott a szívnek hangot? — A madár és szerelem : A madárdalt utánozni Késztet a vágy, érzelem. Mig madarat nem hallottunk Nem volt nóta, nem volt dal; A szerelem is néma volt Titkos fájdalmaival. A magyar nóták gyökere Ott künn tenyészik szépen, Az erdőben, a mezőben: Madarak énekében. © Ott méláz a pásztorfiú Verőfényes lomb alatt; Hallgat! hallgat! közbe jávor- © © Fából furolyát farag. S — ellopja az élet titkát, Furulyájába rejti: Onnan kedves babájának Gyenge szivébe ejti. Szombat este szőni kezdik Sűrűn mint a lenvásznat: A hangok tündérszálai Édes könnycsepben áznak. Mint tűzön olvasztott mézet Úgy öntik, úgy folyatják; Csókhangot is szórnak felé, S ölelkezve folytatják. =3 @e® &=SE*3B=3 ©@© 16