Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Az október 6-i szovjet offenzíva megindulása és a harcok eltávolodása a várostól
Csapataink miután az ellenséget kimerítették, döntő csapást mértek az ellenségre és elfoglalták Makó városát". 21 7 A szovjet rádió mind ez ideig nem tett említést a Makó környéki harcokról. A város elfoglalásának bejelentése így azt jelentette, hogy immár semmi kétség nem férhet hozzá, Makó a Vörös Hadsereg kezében van és most már ott is marad. Az október 6-i szovjet offenzíva megindulása és a harcok eltávolodása a várostól A szovjet hadsereg az ia§i—kisinyovi áttörés után hamarosan megindított debreceni hadműveletével nagy jelentőségű fegyvertényt valósított meg. Korábban a német vonalak áttörését 3—5 hónapos felkészülési időszak követte, s majd csak ezután indult az újabb offenzíva. Természetesen ezen idő alatt a német hadsereg is erősítette védelmét. A II. világháború történetében egyedül 1944 őszén sikerült a szovjet csapatoknak folyamatos támadással megakadályozni a német hadsereget újabb védővonalának kiépítésében. 1944. augusztus végétől a Vörös Hadsereg hetek alatt eljutott a szovjet—román határtól a román—magyar határra, s mielőtt még az első komolyabb védőegységek elérték volna, már el is foglalta Makót. Az Alföld délkeleti szegélyét elérve és ott szilárdan megállva, alig két hét alatt a szovjet csapatok felkészültek következő nagy támadásukra. Makó megszerzése így egybe esett a romániai hadműveletek befejezésével; megtartásáért vívott helyi jellegű küzdelmek az erőösszpontosítások és előkészületek időszakával; a harcok eltávolodása a várostól pedig az első nagy magyarországi hadművelet kezdetével. Malinovszkij marsall szeptember 24-i javaslata a támadás főirányának módosítására többek között azon is alapult, hogy az Alföldön mért csapás sokkal érzékenyebben érinti a magyar államvezetést, mint az észak-erdélyi, illetve, hogy Nagyszalonta és Szeged között egyáltalán nem volt kiépített és összefüggő védelem, továbbá hogy itt döntő többségében magyar alakulatok álltak. A marsall előtt nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy a sík terepen minden egysége, különösen a a gépesített és lovas csapatok, rendkívül könnyen és gyorsan haladhatnak előre. 218 A jóváhagyott terv szerint Arad északnyugati körzetéből Debrecen, Szolnok és Szeged fele indul majd meg a támadás. Az offenzívára való gyors felkészüléssel egyrészt meglepték a német hadvezetést, másrészt az ellenségnek nem volt ideje még hevenyészett védelmet sem kialakítani. A meglepetés teljes mértékben sikerült. A német vezérkar még a „Cigánybáró" fedőnevű támadását tervezgette, október 5-i parancsában Helmuth Grolman vezérőrnagy a magyar hadsereg vezetőit október 9-re hívta értekezletre és ott akarta ismertetni a támadás részleteit, mikor 6-án hajnalban megindult a szovjet offenzíva. 21 9 A szovjet hadvezetés alaposan felkészült az összecsapásra. A 2. Ukrán Frontot két lovashadtesttel, egy gépesített hadtesttel, egy összfegyvernemi hadsereggel és egy vadászrepülő hadosztállyal erősítették meg. Az augusztus—szeptemberi harcokban elszenvedett veszteségeket 75 000 katona frontra küldésével pótolták. 22 0 21 7 Felszabadulás. 1944. szeptember 26—1945. április 4. (Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből.) Összeállította: Dér László, Mayer Mária, Szabó Éva. Szikra, Bp., 1955. 4. 21 8 Ölvedi i. m. 120. 21 9 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6817. sz. irat. 22 0 Minaszjan, M. M.: Délkelet-Európa népeinek felszabadítása. In: Hazánk felszabadulása 1944—1945. Tanulmánykötet. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1970. 28. 66
