Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Magyar ellentámadások Makó visszavételéért
ra mentek át védelembe, s itt próbáltak ellenállni a szovjet nyomásnak. 21 2 Az október 5-i hadinaplóba — Heszlényi altábornagy várakozásával ellentétben — így nem azt jegyezték fel, hogy Makót visszafoglalták, hanem, hogy a front Apátfalvától 2 km-re északra húzódik. A Marostól délre a 4. SS Polizei páncélgránátos hadosztály egységei Őscsanádnál kijutottak a folyó déli partjára és elkeseredett küzdelmet kezdtek a tervezett átkelés kierőszakolására. A mintegy fél napig tartó harcok alatt, egy 7—8 fős német egységnek sikerült is átjutni az északi partra, de nagyobb erők már nem tudták követni őket. Az északi partra átjutott német harcelőőrs pedig rövid idő alatt felmorzsolódott az egyenlőtlen küzdelemben. Az eseményeket átélő apátfalviak, magyarcsanádiak pontosan emlékeznek a történtekre, s azt is tudják, mi volt a községük körül dúló nagy csata célja. 21 3 Október 5-én a német vezérkar még javában tervezgette a „Cigánybáró" hadműveletét, mikor megkapta az első jelentést a szovjet ellenoffenzíváról. A Makó felé közeledő 27. gárdahadtest mozgását esetleg lehetett még a magyar támadás visszaverésének szándékával magyarázni, de az Arad és Temesvár térségében gyülekező gyors csapatok mindenképpen egy nagyobb támadást sejtettek. Az október 5-én, késő este feladott jelentés még a támadás pontos kezdetét is tudatta a felsőbb vezetéssel, valószínűleg október 6-án kora reggel. 21 4 Október 6-án Makó környékén tovább folyt a küzdelem. A bánáti német erők északon még hevesen harcoltak Őscsanád megszerzéséért, mialatt déli szárnyukat már Nagykikinda és a Tisza között támadták a szovjet és román egységek. Makónál a magyar zászlóaljak a Rákosi úton a téglagyárig jutottak be, Kiszombor felől pedig hevesen lőtték a várost. 21 5 Heszlényi altábornagy parancsai tovább erőltették a kiszabott feladatok teljesítését. A németektől követelte Őscsanád elfoglalását és a marosi átkelést, a magyar egységektől pedig Makó—Apátfalva—Magyarcsanád elfoglalását. 21 6 A valóság azonban már rég túlhaladta Heszlényi elképzeléseit. Míg ő a Magyarcsanád—Királyhegyes—Pitvaros vonalról a gyalogos hadosztályokkal és Tótkomlósról a páncélos hadosztállyal akart támadni, a szovjet erők Békéscsaba környékén áttörték a frontot és megindították a Tiszántúl teljes birtokba vételére irányuló offenzívájukat. A szovjet tájékoztató iroda ezen a napon adta ki jelentését a magyarországi hadműveletek 1944. október 5-ig elért eredményeiről. E közleményből tudta meg a nagyvilág hivatalosan, hogy „Elkeseredett harcok folytak Makó városáért. 21 2 HL Filmtár, 1251. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 1944. október 5. HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6823. sz. irat. A magyar csapatok arcvonala a községtől északra, a téglagyári tó hosszában húzódott. História Domus. Apátfalva: „Alig voltak azonban itt pár óráig, a hatalmas orosz erő kiszorította a gyenge magyar erőt s visszavonultak Rákos felé." 21 3 „A németek Őscsanádon voltak, a magyarok győzelme után akartak egyesülni." „A magyarok a németekkel akartak egyesülni." Dorogin Szlavko visszaemlékezése. JAM A. 178/19. Ván Jánosné visszaemlékezése. JAM A. 178/18. Szentesi István visszaemlékezése. JAM A. 178/57. Ferenczi Ferenc visszaemlékezése. JAM A. 178/58. 21 4 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6823. sz. irat. 21 3 MVL Városparancsnoksági iratok 1944. szám nélkül. A magyar királyi adóhivatal helyiségeiben október 6-án felvett jkv.: „A Bizottság megállapítja, hogy a Maros túlsó oldalán, Kiszombor határába beásott német—magyar és az orosz tüzérség párbaja az elviselhetetlenségig fokozódott." 21 8 HL Filmtár, 1258. sz. tekercs KTB/H. Gr. „Süd" 6824. sz. irat . 65
