Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Magyar ellentámadások Makó visszavételéért
ennek az utolsó és rendkívül fontos csatlósnak a védelmére sem tudtak elég tartalékot felvonultatni". 17 7 A honvédelmi miniszter javasolta a kormánynak, mivel „az ellenség számbeli és technikai fölényét a bevetett hadsereg harcoló tagjainak személyes bátorságával, szinte emberfeletti hősiességével kell ellensúlyoznunk", minden szovjet páncélost kilövő katona kapjon 5 hold földet. Ha közben ő is meghal, az örököseit 10 hold illeti. Jellemző, hogy a javaslat előkészítése közben a földművelésügyi miniszter számításokat végzett, mely szerint a rendelet bevezetése 130 ezer katasztrális hold terület ingyenes kiosztását jelentené, ezért ő inkább pénzbeli juttatást javasolt. A javaslatot a kormány az eredeti elképzelés szerint fogadta el, s az a szeptember 30-i HM közlönyben jelent meg. 17 8 A német és a magyar vezérkar egyre erőltette a nagy veszteségekkel járó Makó elleni támadásokat. A városból töredékeivel kimenekült Bán zászlóaljat ismét bevetette Makó ellen. A 204 katonát szeptember 27-én Algyőn újból felszerelték és 28-án virradóra gépkocsival Leiére szállították. Nem a faluban — a két napja ott lévő katonák mellett — hanem a csanádi püspök Dezső- és Sándor- majorjaiban helyezték el őket. (A püspök utasítására a majorban lévő asszonyok azt főztek a katonáknak, amit csak kívántak.) Kétszer támadt innen a zászlóalj Makóra (szeptember 28 és 29-én), de közvetlen a város alól mindkétszer visszaverte Őket egy orosz harckocsi. 17 9 A támadások itt megtorpantak 500—1000 méterrel a város előtt. A front Makó és Lele között lassan megszilárdult a kereszttöltés és Szentmiklósi- csatorna között, az előbbi a magyar csapatok, az utóbbi a szovjet egységek kezén volt. Az egymástól 2—3 km-re lévő vonalak között majdnem minden éjjel indult magyar támadás a korábbiakhoz hasonló eredménytelenséggel. 18 0 Szeptember 28-án a 23. hadosztály egységeinek nyomása elől a 799. szovjet ezred Földeákot feladva Makó felé húzódott vissza. Magyar források szerint a rohamtüzérek délután a város északi széléig is elhatoltak, de az erős elhárító tűz esetére ismét visszavonulásra késztette őket. 18 1 Keletebbre a magyar csapatok visszafoglalták Pitvarost és az arcvonalat majdnem Mezőhegyes központjáig nyomták vissza. 18 2 Szeptember 28-án a magyar előrenyomulás a Maros déli partján elérte Kiszombort és a községet ismét teljes egészében birtokba vette. „Szeptember 27-én óvatos őrjáratok jelentek meg. Szeptember 28-án, csütörtökön pedig ismét fölvonult a magyar honvédség, majd 30-án komoly tüzérség kezdte innen Kiszomborról Makó ostromát... A gyalogság... a Maroson átúszva, majd csónakon, benyomult egészen a makói vasúti állomás környékéig" — írja a zombori História Domus. Ezzel párhuzamosan a Marostól északra támadók is elérték Makó nyugati szélét. Az előző este a város alól észak felé visszahúzódó támadó csoport is megújította támadását és délutánra ismét 3 km-re állt Makótól. A várost támadó egységek parancsnokai remélték, hogy ezen a napon erőfeszítéseik célt érnek. A magyar csapatok helyzetét így rögzítette ezen a napon a német hadsereg hadinaplója: Kiszombor—Makó nyugati széle 17 7 OL MTI RF 1944. szeptember 21. Londoni ráció német nyelvű adása 12.15-kor. 17 8 HL HM Elnöki iratok I. a. oszt. I. 89. 305—306 doboz, 77. 183. alapszám. 17 9 Igaz Lajos visszaemlékezése. JAM A. 1131. 85. Bán Ödön százados visszaemlékezése. JAM A. 1162. 85. A Makóról kimenekült egységnek a hadosztályparancsnokság engedélyezte, hogy megkülönböztető jelzésként a katonák a sapkájukon egy három ujjnyi széles fekete szalagot, a tisztek pedig a nyakukban fekete sálat vagy kendőt viselhettek. 18 0 Bojtos Lajos visszemlékezése. JAM A. 178/40. Diós Sándor visszaemlékezése. JAM A. 772. 82. 18 1 Adonyi i. m. 236. 18 2 Korom i. m. (Magyarország ideiglenes), 98. 54
