Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)
Csanádpalota megszerzésétől Makó ostromáig
A Csanádpalotára bevonuló szovjet erők nem álltak meg a községben, hanem az ún. Rác úton tovább vonultak Királyhegyes—Rákos—Földeák s a végcél: Hódmezővásárhely felé. Ez a középkor óta térképeken jelzett fontos földút szinte nyílegyenesen vezet az országhatártól a felsorolt településeken keresztül, ill. mellett Hódmezővásárhelyig. A szovjet előőrsök igen rövid idő alatt, délután fél háromra elérték Királyhegyest. A királyhegyesi plébánián feljegyezték, hogy du. 1/2 3-kor jelent meg az első szovjet előőrs a községben. Itt nem volt harc, a szovjet katonák a falu mellett vonultak tovább Földeák—Hódmezővásárhely irányába. A Csanádpalotától mintegy 10 km-re északnyugatra lévő községben így ezen a vasárnap délután 3 órakor már nem kezdődött meg a litánia, mert a plébános a szovjet csapatok közeledtének hírével motorkerékpárján Makóra robogott. 10 8 A 799. ezred földerítői du. 4 óra körül már a földeáki határban érkeztek. A parókián pontosan följegyezték: „Szeptember 24-én délután 4 óra körül az első idegen katonák megközelítették a falut." A szovjet ezred zöme Királyhegyes község mellett 4—5 óra tájban elvonulva, fél hatra érte el a rákosi útcsomópontot. Rákosról két irányban támadt tovább az egység. Az erősebb rész a Rác-úton folytatta menetét Hódmezővásárhely felé, az él másik része pedig nyugatra fordulva a Srég vagy Battonyai-földúton közeledett Földeákhoz. A Makót és Vásárhelyt összekötő vasútvonalat és országutat az itt (ti. Srég-úton) előrenyomuló szovjet katonák érték és zárták el vasárnap délután fél hat óra tájban. Ebbe az egységbe futott bele a Makóról gépkocsikon menekülő városi tisztikar, ill. a vasútvonal szabadságát kipuhatolni akaró makói vasutasok próbálkozása. 10 9 Az országúti összecsapástól eltekintve tűzharc Földeák előtt sem igen alakult ki, hiszen a néhány puskával kivonuló magyarok, mikor „világossá vált, hogy sorkatonaság igen nagy erővel közeledik, föladták a harcot". A plébános 3/4 6 tájban hagyta el Földeákot, „akkor vonultak be az első szovjet harckocsik a községbe". 11 0 A Maros északi partján előrenyomuló 767. ezred szeptember 24-e hajnalban kezdődő támadásával délelőtt elfoglalta a romániai Nagylakot. A Pécskáról legnagyobbrészt erre visszavonuló határvadászokból-csendőrökből álló és előző este Makóról egy fél zászlóalj honvéddel (51. gyalogezred III. zászlóaljból) megerősödött magyar harccsoport ellenállása, a kedvező terepadottságokat kihasználva a déli órákban közvetlenül az ország határán erősödött fel. A hosszan elnyúlt területen fekvő, szétszórt házakból, gyártelepből, két vasúti megállóból álló magyarországi Nagylak bevétele így elhúzódott, s kb. délután 4 óra körül fejeződött be. 11 1 A Makó felé visszahúzódó magyar katonák délután 5—6 óra felé még a bökényi vasúti őrháznál próbálták megakadályozni a szovjetek előrenyomulását, de estére fel kellett adniuk ezt a terepszakaszt is, s Magyarcsanádon és Apátfalván keresztül bevonultak Makóra. A két faluban éjszakára csak egy-egy megfigyelő szakaszt hagy10 8 Martony Zoltán: Királyhegyes törtenete 1944-ben. Kézirat a makói József Attila Múzeum Adattárában 1163. 85. 10 6 Szilvásy József állomásfőnök visszaemlékezése. JAM A. 78/9. A városból elmenekülni akaró vasútasok, vasárnap délután egy „felderítő" motorkocsit előre küldtek, hogy meggyőződjenek a Makó—Földeák—Hódmezővásárhely—Szentes vasútvonal szabadságáról. A motorkocsit a műhelyfőnök vezette és egy vasúti tiszt kísérte el. A magányos motor Földeákig sem jutott el, a falu alatt szovjet csapat géppuska tüzébe került. A két vasútas a kalandot ép bőrrel úszta meg, a motorossal vissza tudtak hátrálni a városba. A menekülő városi tisztviselők már nem jártak ilyen szerencsével. A közöttük levő rendőrkapitány viszonyozta a tüzet és az egyenlőtlen küzdelemnek rajta kívül még két halálos áldozata lett. 11 0 História Domus. Földeák. 11 1 Korom i. m. (Makó felszabadítása), 12. 37
