Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

A háború közeledésének jelei és Makó kiürítésére tett intézkedések

A legfelsőbb katonai vezetés a harctéri helyzetre való tekinmentén húzódó sávnak önkéntes kiürítését elrendelni, mielőtt arra a hadihdyzet rákényszerítené WKKKjkI 1 arra, hogy ezen kiürítésnél a vasút használata arra senki ne számítson. A Ärites vagy gyalog, vagy járműveken történhetik. ^ymgt&'SÍ ki f>nkém távozó lakosi mozgását a közigazgatási hatóságok, a csendör& rendőrség a megfelelő írtakra és területre irányítja. A területekéi a Tisza innenső oldalán jelöljük ki, ahol nincsen hid, nfú parancsokat a lakosság a saját és a köz érdekében feltétlenül h férfiak közöl azok, akik a leventék legidősebb (ill.) csoportjába tartoznak és a mákmekzeítek a 60 éves korig haladéktalanul jelentkezzenek a Tisza mentén lévő bármely katonai parancsnokságnál, vagy bevonulási központnál. Ezen intézkedés azt a célt szolgálja, nehogy az ellenség őket elhurcolhassa és katonai vagy munkaszolgálatra hazájuk ellen felhasználhassa. • Ezen intézkedés azonnal hatályba lép. Dr. Molnár Imre vitéz Asztelossy Aladár Az önkéntes kiürítést elrendelő hirdetmény inkább kidobolással tudatták a lakossággal, de az újságban is megjelent a felhívás. A harmadik napirendi pont tárgyalásánál az értekezlet úgy határozott, hogy a vármegye nem a már túlzsúfolt Szegedre vagy Szatymazra, hanem Kistelekre, ill. egyéb hivatalai Kiskunfélegyházára települnek. A döntés indoklása, hogy a vissztelepülés 22