Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Az 1944. augusztus 23-i román események hatása és a Makó környéki határszakasz „megerősítése"

szakasza, ill. a zászlóalj 3. századának kerete állomásozott. A 20. határvadász zászlóaljnak határszolgálati egységei mellett (1. század 5 ó'rs: Elek, Sánta tanya, Paradicsom major, Gyulavári, Dénes major; 2. század 7 ó'rs: Sarkadi Cukorgyár, Kötegyán, Barmad puszta, Nagyszalonta DNy kijárat, Nagyszalonta, Csabánhíd puszta, Mezobikács) Gyulán egy árkász százada, egy távbeszélő, egy aknavető, egy kerékpáros és egy málházott géppuskás szakasza, ill. egy páncéltörő ágyús és egy fogatolt hegyi ágyús ütege állomásozott. A határvadászokat támogatta még a Békéscsabán elhelyezkedő 19. tábori pótezred és az ide irányított 1. póthuszárezred, ill. a 10. rohamtüzérosztály egy ütege.

5 A határzár elrendelésekor az 55-ös határvadászok parancsnoka Zentárói áttelepült Makóra s a város elvesztéséig innen irányította egységeit. A tiszai határszakasz ebben az időben még nyugodtabbnak tünt, ugyanis a bánáti oldalon német egységek állomásoztak. (Az 1941 áprilisában magyar fennhatóság alá visszakerült Bácska és a német katonai igazgatás alatt álló Bánát között a Tisza vonala volt a határ.) A Makó környéki 55-ös és 3l-es határvadászokat is, éppen úgy mint a gyula— nagyváradi szakaszon lévőket, tartalékosok bevonásával feltöltötték és a határ fokozott ellenőrzésére, illetve teljes lezárására utasították. A hadi létszámra feltöltött egység is Makón rendezkedett be. A 30 tiszt és 120 fő legénység Bárányi Béla főhadnagy vezetésével egyrészt a Vásárhelyi (ma Széchenyi) utcai századparancsnokság közvetlen közelében, a báró Erdélyi (ma Kiss János altábornagy) és a Deák Ferenc utcán, Bárányi Béla tartalékos főhadnagy (a képen még mint hadnagy) a makói határvadászok parancsnoka 5 Csima i. m. térkép meléklete 5