Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

316 A KIR. KAMARA ÉS MAKÓ. békességben bírhassák. Ha pedig valami országbeli háború vagy ellenség törne be s «maguk is futamosak lennének az lakóhelyűkről», a püspök tőlük semmit se követelhessen. Ezt a szerződést azután kölcsönösen kiterjesztették az 1713. évre is.

1 A királyi kamara á makóiakat mindig «királyi szabadosoknak» (libertini regii) nevezte s nem szűnt meg őket ezentúl sem pártfogásában részesíteni. így nevezetesen 1713. márcz. 6-án a budai kamarai igazgatóság, midőn Makó lakosai panaszt emeltek előtte, hogy némely törvénytelen és erőszakos követelők, valamint az ide-oda vonuló német és magyar katonaság zaklatásainak vannak kitéve, rendeletet adott ki, melylyel meghagyta a tábornokoknak, őrségparancsnokoknak és vármegyei hatóságoknak, hogy ő szent királyi felsége említett alattvalóit sem házaikban vagy lakóhelyeikben, sem kívül vagy utazásaik alkalmával, személyükben, barmaikban vagy javaikban, semmiféle keresett ürügy és szín alatt háborgatni, adóztatni vagy károsítani ne merészeljék, sőt inkább az erőszakos kártevőket üldözni és letartóztatni ne terheltessenek, ezt követelvén az ő felsége iránt tartozó szolgálat tekintete is.

2 A város lakossága ez időtől fogva mindinkább gyarapodott számra és jólétre nézve. Úgy hogy a kamara elérkezettnek látta az időt, hogy Makó városával a szerződési viszonyt újra szabályozza. Az 1716. deczember 29-én kötött szerződés szerint az évi adóösszeget 200 frtban állapította meg.

8 A csanádi püspök is mindig élénkebben sürgette az udvart, hogy Makó és a hozzátartozó puszták, melyek ideiglenesen már a kezén voltak, végleg neki adományoztassanak. De a makóiak, kik a kamara iránt teljesített kötelezettségökön kívül, teljesen függetleneknek érezték magokat, mindent elkövettek, hogy jobbágyi állapotba sülyedésöket megakadályozzák. Kijelentették a pozsonyi kamarának, hogy szívesen fizetnek 200 frtnál nagyobb adót is, csak ne juttassa őket földesúri hatalom alá. A pozsonyi kamara méltányolta aggodalmukat, s a bécsi kamarai consistoriumhoz tett fölterjesztésében a királyi kincstár és jövedelmek érdekében ajánlotta, hogy a csanádi püspök törekvését, ki az udvarnál minden eszközt felhasznál a város megszerzésére, 1 Makó város lt. — s NJRA. fasc. 371. nro. 2. — 3 Uo. fasc. 954. nro. 67. 86