Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
MAKÓ VÁROS PECSÉTJE. révek és utak őreinek, valamint a városi és falusi bíráknak s esküdteknek, úgyszintén mindezek helyetteseinek, hogy a mikor és a hányszor nevezett Makó város lakosai vagy embereik, élelmök beszerzése végett, áruikkal és javaikkal az erdélyi fejedelemség területén járnak-kelnek, őket senki kérelmére szeméivökben vagy javaikban törvényszékük elé állítani, kényszeríteni és idézni, vagy portékájukat és javaikat lefoglalni vagy letiltani, a tettenérés eseteit kivéve, sehol és semmi körülmények közt ne merészeljék. Hatalmat ad egyúttal a főispánoknak, alispánoknak és szolgabiráknak, hogy szükség esetén megfelelő perorvoslatnak utat nyithassanak s megtorlást is alkalmazhassanak, ha az említett tisztviselők parancsolatát nem tartanák tiszteletben s annak ellenére járnának el. 1 E szabadalom következtében Makó város saját önálló törvényhatósággal biró testület lett, mely minden más törvényszéktől függetlenül önmaga ítélt polgárai peres ügyeiben. Majdnem bizonyos, hogy ekkor készült el a város pecsétje is, mely ettől fogva kezd mutatkozni a város által kiadott iratokon. A pecsét alakja ez volt: Egy hármas czövekkel a földbe erősített kereszt körűi, melynek tetején galamb űl, jobbról balra tekergőző kígyó látszik, úgv hogy felső tekeredése a kereszt három küllőjének végpontjain szabályos félkörben gömbölyödik ki. A kereszt alján jobbfelől félhold, melyre a kígyó fullánk ját mereszti: a félhold felett levő mezőben egymás alatt M és P betűk (A/akó / Jeczeti). A kereszttől balra eső síkban, faágon, lefelé hajló dús farktollakkal, hosszú nyakú, hosszú csőrű madár (daru?) áll. nyakát hátra szegezve. A pecsét peremén, körbe futó szalagon, melynek két vége az 5-ös számhoz hasonlító kunkorodásban végződik, ez a felirat olvasható: MAKÓ : VARAS : PECZETI. 2 A mint a város gyarapodni kezdett s évről-évre népesebb lett, megjelentek követeléseikkel a régi birtokosok is. Igényt támasztott a makóiak ellen Szokoli György, kit Rudolf király 1 Gyiilaf. Liber Regius V. 18. Hibás szöveg után, kritikátlanul kiadta Reizner, Makó tűrt. 108. — J Kiválóan szép lenyomata látható az országos levéltárban Kam. leu. egy 1617. július 20-án kiállított levélen. Ez előttem ismert legrégibb nyoma a pecsétnek. A XBA. fuse. 974, nro. 57. alatti levélen is látható; ez 1729. decz. 3-án kelt. L. különben Tagányi Károly véleményét is a város czímeréről Turul X. 197. Szerinte a pecséten levő czimer a Jézus Krisztus megváltását jelképezi.