Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
37b MAKÓ. Azonban püspökutódai alatt a plébánia újra megszűnt. A pusztulás után újra feltámadt város lakossága megszaporodott a kí>íh. szentlőrincziekkel, kik végleg ide települtek. Ezek lelkiszükségletéről eleinte a szegedi ferenczrendiek gondoskodtak. A jelenlegi plébániát kétségkívül gr. Nádasdy László püspök alapította, mert ennek 1712-ben tűnik fel a nyoma; ez évben kezdődnek ugyanis az egyházi jegyzőkönyvek. De hogy mily kevesen lehettek még akkor, kitetszik a kereszteltettek anyakönyvéből, melybe ez esztendőről csak 16 kisded van beírva. Ugyanez évben építettek templomot is, de csak sövényből, 1718-ban pedig kemény matériából, melybe 1772-ig jártak. Ekkor szenteltetett föl sz. István király tiszteletére a gr. Engl Antal püspöktől erős kőlábakra s bolthajtásra építtetett mostani magas, tágas és díszes templom, melynek alapkövét 1765-ben tették le. A torony kezdetben csak zsindelylyel volt fedve s csak későbben boríttatott be bádoggal. 17 4 A plébánia területén van négy kápolna is, melyekben istenitisztelet tartatik. Plébánosok voltak: 1334. Péter, 17 5 1335. István,' 7 6 1522. Báli Mátyás pécsegyházmegyei áldozópap, 17 7 1713. Pesty István, 1716. Orbán Mátyás cz. prépost, 1717. újra Pesty István, 1718. Komáromy Ferencz, 1719. Szolnoki Baki János, 1724. Kovács Pál, 1729. Jankovics Pál csanádi kanonok és cz. prépost, 1746. Ivökényesi András, 1748. Nedves János csanádi kanonok. 1759—63. gr. Engl püspök a plébánia javadalmát magának tartván meg, a lelkieket a szegedi ferenczrendi barátok által végeztette. 1764. Sterk János cz. kanonok, 1780. Petrics István, 1789. Némethy Pál később rendszerinti kanonok, 1804. Pásztori Imre szintén, 1816. Róka József ugyancsak, 1836. Makra Imre cz. prépost, 1867. dr. Bódy Antal cz. prépost, 1884. dr. Kún László cz. apát, majd csanádi kanonok, s végül 1893. óta a jeles főpap, Henny Sebestyén cz. prépost s esperes. 17 8 Mikor alakult meg Makón a református ekklézsia. azt az időpontot ma már meg nem állapíthatjuk. Annyi bizonyos, hogy 1548-ban Szegedi Kis István hirdette itt a megújított hitvallást, s mikor Csanád elesett és egyházi intézményei 1552-ben megszűntek, Makó lakosságának már reformátusnak kellett lenni, mi annál is inkább föltehető, mert a város földesura 1552—59-ig a nagy kálvinista Varkocs Tamás volt. Néhány év múlva Makó már egy egész esperesi kerület székhelye lőn,
