Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

380 MAKÓ. népiskolák, közkórház stb. A város díszére szolgál a csanádi püspök nyári lakhelye, csinosan rendezett parkkal. Van élénk forgalmú vasútállomása, melyhez a városból asphalttal burkolt út vezet; artézi kútjai jó ivóvizet szolgáltatnak. A lakosság nagyrészt gazdálkodókból áll, kik különösen a konyha-kertészkedés terén tűnnek ki. E téren világhírűek; a makói vöröshagyma ép oly keresett czikk Hamburg és London piaczain, mint Észak-Amerika vásárcsarnokaiban. A város határterülete a kataszteri fölmérés szerint 43638 holdat tesz, a miből 35000 h. szántóföld, 501 h. kert, 1590 h. rét, 740 h. szőlő, 5021 h. legelő, 28 h. nádas, 769 h. erdő.

140 Határrészei Szirbik Miklós szerint: 1. Pusztult helységek: Kopáncs, Szent-Lőrincz, Tömpös, Kis-Makó, Csókás, Rákos, Dál, Lele és Igás. 2. Darab földek: Hatrongyos, Margita, SzentMiklós; a réten s réti oldalon: Hajdova, Ivalára. Kis- és NagyMejje, Vetye egy része. Sírhegy, Ivingécz, Biberés, Ménescsapás, Batida, Pernyedomb, Ivárászos, Lúdas, Gencs, Lúcs, Paptelek, Czirok méhese, Pannahát, Rókalyukashát, Kolláthát, Borzhát, Ürmöshát, Homokhát, Darabhát, Kis- és Nagv-Mogyorós, Ivisgyűrűs, Hosszúszék. 3. Síkok: Örs síkja, Lelei sík, Nag}

7 és Kis sík. 4. Szigetek: Kis-Kalára, Tömpös, Szabó András szigete. 5. Félszigetek: Goszpodi és Fehérházi vagy Görög szigete, e két utóbbi túl a Maroson. 6. Halmok: Vita, Jángori, Babály, Pap, Korondé, Lyukas, Mikócsai, Szőlő vagy Gerizdes. Péter, Elő, Közép- és Feketehalom. 7. Erek: Szárazér.Kopáncsi, Királvhegyesi, Bogárzó, Dáli, Mikócsai, Margitai és Jángori erek. Városon keresztül folyó ér. A réten és a réti oldalon: Általér, Hóró, Disznóér, Vékonyér, Sásér, Biberés erei. 8. Fenekek: Jángori, Mámai, Kisgvűrűsi, Mejje és Nagyfenék. 9. Tavak: Lelei, Gencsi. Lúcsi,Bán, Horgos, Kövesd, Köles, Sóstó. 10. Fokok: Szentlőrinczi, Vályogvetői, Margitai és Mikócsai, mely utóbbi Gyilkostónak is neveztetik.

14

1 Minthogy Makón különböző vallásfelekezetek voltak, az elöljáróságra nézve e század elején az a rendtartás divatozott, hogy a biró három esztendeig katholikus, háromig református, egyig orosz ; a 12 esküdt közül pedig öt kath., öt reform., két orosz volt; ezeken kívül lévén még esküdtbiró, perceptor, töltésbiró, szekérmester, városgazdája. Az esküdtbiró mindenkor más felekezetből való volt, mint a biró; a többi lehetett akár32