Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

MAKÓ. 379 a püspök a várossal, úgy hogy ez minden jövedelemért esztendőnként 3000 frt fizetésére, 30 köböl búza, 60 köböl zab, három sertés, három borjú, 10 akó bor, 25 lúd, 25 kácsa, 3000 tojás, 20 bárány, 150 tyúk, egy akó vaj és 10 pulyka beszolgáltatására kötelezte magát.

11

4 Stanislavich különben nagyon szivén viselte Makó város jólétét; sokat tett arra nézve, hogy a város gyarapodjék. Ő hítta be a görög-katholikus oroszokat s engedte meg a zsidóknak, hogy a városban, hol azelőtt csak három görög boltos lakott,

11

5 letelepedhessenek. Hogy mennyi jóakarattal volt a makóiak iránt Stanislavich, azt mutatja az is, hogy 1743. jan. 13-án nyilatkozatot adott nekik arra, hogy Igás pusztához való jogaiknak fölkeresésében nem fogja őket akadályozni.

11

8 Ő alatta történt, hogy mivel az egyességlevélben (talán az 1743-ikiban) a makóiakat püspöki jobbágyoknak nevezte, az ellen ezek, előre való óvásul, nehogy e nevezetből következmények származzanak, a pozsonyi káptalan előtt tiltakoztak, tiltakozásukat a káptalan levéltárába írásban be is adták és az arról szóló bizonyítványt 1744. jan. 23-án kivették.

11

7 Azonban Igás pusztára pézve a püspökkel pörbe keveredtek. Ugyanis a püspök, mint Makó tartozékához, ehhez is jogot tartott; ellenben a makóiak, kik azt még 1651—54-ben pénzen vették, szintén jussukat tartván hozzá, s birtokában megmaradni törekedvén, a maguk részére külön nádori donatiót eszközöltek ki 1744. jan. 24-én, Kulin Demeter ref. prédikátor, Fekete György és Barmos András nemesemberek neve alatt; de a mikor magukat be akarták iktattatni, a püspök ellenmondott, s 1747-ben meg is nyerte a port. Ekkor új egyesség jött létre, mely szerint az elébbeni fizetéseken felül, különösen Igásért tartozott a város esztendőnként fizetni 2000 forintot."

8 Hogy minden félreértésnek elejét vegye, 1745. júl. 27-én ő felségéhez folyamodott Stanislavich, kérelmezvén, hogy az adománylevélbe Írassanak be névszerint a Makóhoz tartozó puszták.

11

9 A királyné ezt 1746. febr. 25-én el is rendelte

18

0 s az így újonnan kiállított adománylevél 1746. márcz. 1-én adatott ki. Ebben fel voltak sorolva Igás, Kopáncs, Csókás, Rákos, Dál, Szent-Lőrincz, Tömpös és Lele puszták.

11

1 A város határát 1748—50-ben sáskajárás pusztította.

1" Borovszky, Csanád vármegye története. II. 24 27