Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Gazdasági élet

1. Szerződés mely tótkomlósi Závoda János és nagy Majláthi külső és belső Elöljárók között a következőképp tétetett: — Závoda János költsönözött az nagy Majláthi Ekklésiának 300 azaz háromszáz váltó forintokat mától, azaz f. 1846 év januárius 31-kétől, jövő 847 évi januárius 31-kéig, azaz egy egész esztendeig. Mely idő eltelvén ez pénzt mint valóságos költsönt vissza fizetni magokat az alant írt Elöljárók kötelezik. — Ezen költsönözött 300 vtforintok interjébe nagy Majláth helység 6 db akár ló, akár marhának folyó 1846 évi nyári legeltetését, éjjeli s nappali gondja viseltetését ajánlja, melyekért az pásztor pénzbért és gabonát az jószág tulajdonos tartozik megadni. — Ezen második pontba kiírt hat darab jószág nyári legeltetésén kívül ugyantsak az fent kitett 300 vtf interjébe az hitelező Závoda János 200 darab juhainak az lakosok birtokába lévő, és az komlósi tanyák felőli dűlő egy egy az az öszvesen 100 lántz földönn lévő legeltetését tsak az most következő tavaszi április hó 7-ig szabadon teheti..."

20

8 2. Alól írottak bizonyítjuk, hogy mi a Majláthi szent ekklésia számára: név szerint pedig az malom teteje készítésére felvettünk Barabás István lakos társunktól 100 váltó forintokat, melly summát törvényes kamatjával együtt egy évre becsületesen ki fogunk fizetni...

20

9 Hogy a fent ki tett summa pénzemet és reá háramlóit törvényes kamatjával együtt, és így összesen 103 váltóforintokat Varga Bálint gondnoktól minden hijandóság nélkül felvettem, bizonyítom.

21

0 ör. Barabás István E második példához feltétlenül hozzátartozik az a megjegyzés, hogy Barabás István és fiai több alkalommal is nyújtottak kölcsönt a középítkezésekhez. Ők voltak azok, akik az új település felépítéséből, mint mesteremberek tetemes pénzösszegre tettek szert, amit hitelek nyújtásával még megforgattak. Jellemző, hogy a szűcsmesterséget és építő tevékenységet is folytató Seres Jánossal álltak rokonságban, aki maga is foglalkozott kölcsönügyletekkel. 1866-ban az új malom építéséhez 700 Ft kölcsönt nyújtott.

21

1 Ugyancsak a malomépítéshez vett fel kölcsönt az elöljáróság 700 Ft erejéig, 1866. február 13-án ,,az majláthi helység contójából Török János árenda szedőtől".

21

2 Ez a módozat a különlegesen belül is sajátos volt, de úgy látszik, a szükség törvényt bontott. Valamelyest ehhez hasonló az a forma is, amikor a községi elöljáróság és az egyházi elöljárók egymás testületeinek nyújtottak hitelt 1854-ben.

21

3 A felsorolt példák a község egész gazdaságát érintő kérdések közül néhányra konkrét választ adnak. Az egyik az, hogy a falu mint gazdasági egység, de különkülön a vállalkozók gazdasági egységei (a numerusok) is hitelszegények, ennek következtében hiteligényesek voltak. A másik: a megtelepedéstől kezdve hitelorientáltak voltak, ahhoz közvetlenül (később sajátos formában) kapcsolódtak éppen azért, mert a hitel (20 ezer Ft) teremtette őket. Ezzel a hitellel (később adóssághányaddal) 20

8 NREI Malom iratai. 1846. január 31-én kötött szerződés. 20

9 NREI Malom iratai. 1851 január 14-én aláírt kötelezvény. 21

0 Uo. 1851. november 15. 21

1 NREI Malom iratai. 1866-os jegyzőkönyv, a pontos dátum hiányzik róla. 21

2 NREI Malom iratai. Bevételek, 1866. február 13. 21

3 NREI Malom iratai. Nyugtatvány 1854. október 22. 86.