Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
A telepítés és az első évek története (1843—1848) - A földterület beosztása és a névadás
falvával határos részen a második, a nyugati oldalon a „Makói tanyák" határolta részen a harmadik. Mindegyikben 100 öt-öt holdas (1100•-ölével) parcella volt. Ezenkívül északon, a komlósi határ felől úgynevezett „láncos" földeket is mértek, amelyeknek a területe 400 holdat tett ki, így 4—4 holdas parcellákat foglalt magában. Mindezekből kitűnik, hogy pontosan 100 numerust mértek ki a határból. Ugyanígy a belterületen 100 házhelyet jelöltek ki egyenként 1100 •-ölével. 7 1 A 15 évre kötött szerződés értelmében a Székegyházi pusztából haszonbérbe vett terület 1100 •-ölével véve a következőképpen oszlott meg 1843-ban: 7 2 szántóföld „lánczos" föld rét, legelő házhelyek posvány, szikes föld összesen dohánnyal beültetendő mind együtt 1000 hold 32,9% 400 hold 13,15% 400 hold 13,15% 100 hold 3,3% 640 hold 21,05% 2540 hold 500 hold 16,45% 3040 hold 100,0% A fenti pontos adatokból könnyű kiszámolni azt is, hogy egy numerusra hány hold föld jutott. Valamennyit 1100 •-ölével véve: három nyomásban szántó 15 hold (ebből 5 hold dohány) „lánczos" föld 4 hold rét és legelő 4 hold házhely 1 hold 24 hold A 640 hold posványos, szikes területet nem osztották fel, ennek nem is lett volna értelme. Jó időjárás esetén itt-ott egyszeri kaszálásra, illetve legeltetésre hasznosították. Nagy része teljesen haszontalan terület volt. A 640 holdba beletartozott a „Makói tanyák" felől húzódó, mintegy 75 holdat kitevő vízállásos rész, amelyet „Nagy tó"-nak neveztek, valamint a község alatt húzódó, szintén vízállásos szikes „Kis tó", amely 30 holdat tett ki, ezek mellett a tótkomlósi határtól az ambrózfalvi határig húzódó, a nyugati határrészt kettészelő, körülbelül 300 hold területű „Nagyér", amely még számtalan kisebb-nagyobb csurgóval volt összeköttetésben. 7 3 Ezek az erek — a falu keleti határát átszelő „Cser völgy"-gyel együtt — a Marossal álltak kapcsolatban. Nagy esőben, vagy a Maros áradásakor messze elvezették a vizet, és a laposabb részeket néhány óra alatt tengerré változtatták. 7 4 A vízállásos részek nyáron rendszerint kiszáradtak, ilyenkor a szikes föld mélyen megrepedezett, még gyalogosan is alig lehetett járni rajta. A szik a mai falu határának is minden részén előbukkan, de feltűnően nagy területet csak a nyugati oldalon foglal el. Vízrajzilag és talajszerkezetileg is nagy különbség van a keleti és a nyugati határrész között. A keleti rész 2-3, néhol 3-4 méterrel magasabban fekszik, talaja humuszban gazdag. Az Ős" Uo. 7 2 CSML Csvm. k. i. 3610/1846. 7 8 Pesthy i. m. 192/193. 7 4 Ifj. Palugyay i. m. 35. 36
